Ganz Ábrahám bérháza

Ganz Ábrahám (1814–1867) vasöntőmester, a hazai nehézipar egyik megteremtője a fóti kastély munkálatai során került kapcsolatba Ybl Miklóssal. A kéregöntésű vasúti kerekéről egész Európában ismert gyáros az 1860-as évek elején gyárának és termékeinek állandó korszerűsítése mellett egy nagyszabású bérház emelését is tervbe vette. Az Akadémia területétől északra fekvő telekre Ybl Miklós 1862. június 3-án nyújtotta be építési kérelmét Ganz nevében, az engedélyt július 23-án adta meg Pest város tanácsa. Építészünk a téglány alakú telek mind a négy oldalát két menet mélységben körülépítette. A három utcára tekintő négyemeletes épület megjelenése vállalta funkcióját; nem kívánta palotának álcázni magát, elegáns bérház képét mutatta kívül és belül. Főbejárata a Széchenyi utcából nyílt, díszes öntöttvas kapuja jelezte építtetőjének szakmai hovatartozását és méltó rangot adott az épületnek. A diadalívet idéző bejárat három nyílást fogott össze, a főbejárat két oldalán a kisebb kapuk mögötti lépcsők a pincébe vezettek. A boltozott kapualj hatosztású, három öntöttvas oszloppal alátámasztott elegáns térbe vezette az érkezőt, ahonnan a bejárattól balra háromkarú lépcső indult az emeletekre. A főlépcsőháznál alig kisebb méretűek hátul, az udvar jobb és baloldalán hasonló módon kialakított lépcsőházak. A szabályos téglalap alakú udvar függőfolyosóit szintén öntöttvas oszlopok tartották. Szerencsésen találkozott össze a megrendelő foglalkozása és az építészetben a vasszerkezet fokozatos térhódítása, amelyet Ybl gazdag leleménnyel alkalmazott épületein. A magyar építészek között elsőként használta az öntöttvasat lépcsőházak, folyosók tartószerkezetében és boltívek kiváltásában. Újszerű udvari homlokzatképzésével, amelyet vélhetően Ganz üzemében állítottak elő, messzemenően kivívta a kortársak csodálatát. „Ganz-féle Duna-parti ház, amelynek vasszerkezetű udvarhomlokzata szintén első volt e nemben nálunk, s amelynek sokáig jártak csudájára Budapest lakosai, sőt az idegenek is.” – írta Ney Béla 1879 decemberében a Vasárnapi Újság hasábjain. Ez a megoldás egyaránt szolgált referenciaként a vasgyárosnak és az építésznek. „Ybl Miklóstól való a Ganz-ház, mely nagy arányaival és öntöttvas oszlopokkal képezett udvarával tűnik ki.” Edvi Illés Aladár bő három évtizeddel a bérház építése után megjelent alapvető munkájában – Budapest műszaki útmutatója, 1896 – is ezeket az értékeket tartotta említésre méltónak. De nem csak az volt izgalmas, ami azonnal szembetűnt a bérházba érkezőnek, hanem az is, ami csak kevesek számára volt látható. A bérház rakpart felőli oldalának közepén alagút csatlakozott az épülethez, amely patkó alakban két részre nyílva futott be a pincében lévő raktárakba. Az alagút öntöttvas lezárására 1864. május végén kérte meg építészünk a hatósági engedélyt. Az alsó szint teremsorának utcai traktusai átjárhatók voltak, míg a Széchenyi utca felőli sarkokon két tengely szélességben ismét öntöttvas oszlopokkal alátámasztott, nagy tárgyak raktározásra alkalmas terek várták az árukat. Ybl a földszinten megismétli a pincében megismert térszerkezetet. Az emeleteken a középosztály különböző rétegeinek képviselőit várták a lakások: az első és a második emeleten a bejárat fölött három, az Akadémia utcai sarkon öt, ettől délre négy utcai szobás bérlemény kapott helyet. Az udvari traktusba szorultak a keskenyebb szobák, valamint a konyha és a cselédszoba. A Széchenyi utca és a rakpart találkozására került a bérház legimpozánsabb lakóhelye hat utcai szobával. Feltehetően a piano nobile saroklakása volt a Ganz család otthona, amelynek négy Dunára néző szobájából pazar kilátás nyílt a budai hegyvidékre. Ybl a harmadik és negyedik emeletre már több lakást tervezett. A sarkokon elhelyezett rizalitokat, illetve a homlokzat középtengelyét erkélyek hangsúlyozták az első és a második emeleten. „nem kíméltem kiadást és költséget, hogy az Akadémia palotájának szomszédságában a város díszére szolgáló házat emeljek” – írta az építtető házáról. Ybl Ervin az épületet homlokzatképzését a bécsi Ringstrasse házaival rokonítja, amely méltó módon zárta le a pesti Duna-part Akadémia tömbjét követő egységét. Az épületen alkalmazott rizalitok szabályellenes kiülésével kapcsolatos levélváltásból tudjuk, hogy Ybl az építkezés idején Londonban járt. Az épületet a főváros második világháborús ostroma során pusztult el. Hidvégi Violetta