Image

Description

Az egykori Ferenc József tér az 1830-as évek végére Hild József (1789–1867) koncepciójának köszönhetően Közép-Európa legszebb városi terévé alakult. A másfél évtized alatt egy tervezői gondolatban, klasszicista formában született munkák a reformkori Pest fokozatosan erősödő polgárosodásának reprezentatív köz- és magánépületei. A Duna-parttól a Vigyázó Ferenc utcáig húzódó kétemeletes házak földszinti nyílásai ívesen, míg az emeletiek egyenessel záródtak. A Dunai-fronton nyolcvan méter hosszú Nákó-ház a Mérleg és Zrínyi utca közti telken, a Gresham-palota helyén állt. 1869. június elején Pucher József (1836–1904) építőmester a tulajdonos, Nákó János megbízásából harmadik emelet ráépítésére kért engedélyt. A jól értesült Fővárosi Lapok már április közepén megjelent írásában féltette a tér megszokott képét a tervezett változtatástól: „A Lánchíd tér arányosságát csakugyan megrontják azzal, hogy a Nákó-házra még egy emeletet építenek.” A tanács azonban bízott a kivitelező mögött meghúzódó Ybl Miklósban, és 1869. július 1-jei ülésén a kétemeletes épület megfelelő teherbíró képességét feltételezve megadta az építési engedélyt. Az építési hatóság dokumentumai között lévő tervek mellett az Ybl-hagyatékban még két újabb homlokzati változat is fennmaradt erre az épületre. Az építész tervváltozatai egyikén klasszicista középületet képzelt el középrészén timpanonnal, a harmadik emeleten pedig kariatidákkal, míg másik elgondolása szerint neoreneszánsz köntösbe burkolta volna a bérházat. Ybl végső megoldásában tiszteletben tartotta elődje munkáját; megemelte a koronázó-párkányt és a meglévő két emelethez hasonló kialakítással egy újabb szintet illesztett. A kivitelre került változatot Weinwurm Antal felvétele őrizte meg számunkra, amely nem felel meg egy az egyben egyik variánsnak sem. Nemcsak a homlokzat képe változott az átalakítás során, hanem az igényeknek megfelelően belül is korszerűsítették a bérházat. Bár ekkor még Nákó János tulajdonában volt az épület, annak modernizálása már az 1872-ben birtokba került új tulajdonos, az építési engedély kiadásának évében – 1869-ben – alakult Franco-Magyar Bank érdekeit szolgálta. A pár évig prosperáló bankot az 1873-as tőzsdekrachot követően 1876 nyarán felszámolták. A bérház hatalmas méreténél fogva korábban is befogadott közintézményeket. Az Akadémia palotájának elkészültét megelőzően néhány évig itt ülésezett a tudós társaság, sőt az 1870-es évek elején felmerült országházzá alakításának gondolata is. A megújult épület 1880-ban a Gresham Életbiztosító Társaság kezébe került, amely 1905­­–1907 között Quittner Zsigmond (1859–1918) – ill. az ő irodájában dolgozó Vágó József (1877–1947) – tervei által építtette fel, az új építészeti ízléshez igazodva, szecessziós székházát.

Hidvégi Violetta

Bibliography

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 142.

Mányai Csaba – Szelke László: A Gresham világa. Budapest, 2003.

Hidvégi Violetta: A nagy építész „kis épületei” Pest és Buda építési hatóságainak dokumentumaiban. Ars Hungarica 2014. 4. sz. 509–519.

Date of planning
1869.07
Date of construction
1869
City
Budapest
Original address
Pest, Ferenc József tér 11-12.
Address
V. Mérleg utca 2-4.; V. Széchenyi tér 5-6; V. Zrínyi utca 1.
Client
Nákó János, Franco-Magyar Bank
Architect
Ybl Miklós
Contractor
Pucher József
Building type
bérház
Building status
lebontva
Geofield