Várkerti együttes: lakóházak, bazár, kioszk | Ybl Miklós Virtuális Archívum

Épületleírás

A királyi vár alatt elterülő várkerti épület-együttes létrejötte Podmaniczky Frigyeshez köthető, aki 1873-ban lett a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke. A királyi vár alatti terület ekkor még külvárosi jellegű volt, míg Pest kiépítése – így az Aldunasoré is – előrehaladt. A várkert fejlesztésének közvetlen előzménye – Podmaniczky elképzelésén kívül – az volt, hogy egy telektulajdonos új, nagyobb épületet kívánt emelni a kert előtt. A tervezett épület többek között korlátozta volna a kilátást. A főudvarmesteri hivatal kérésére a Fővárosi Közmunkák Tanácsa korábbi engedélyétől eltérően az építkezést nem javasolta, ellenben a telek (és a szomszédos telkek) megvételét ajánlotta a hivatalnak. Az ajánlat célt ért, és az udvar biztosította a költségeket és a jogi hátteret a királyi kert kiépítésére. Az első terveket és gazdasági számításokat – melyek még az udvar támogatásának elnyerésére irányultak – Reitter Ferenc készítette. Terve hét ház lebontásával járt, a helyén oszloprendes árkádsorral, melyet a két szélén háromemeletes lakóépület zárt le. Följebb terasz készült volna, két pavilonnal és a várba vezető lépcső elé helyezett toronnyal. A várkerti együttes – bazár, lakóházak és kioszk – végleges építészeti tervezési munkáit Ybl nyerte el. Első terve a Reitter-féle terv több elemét megtartotta, azonban a várhatóan magas költségek miatt újat kellett készítenie. A második tervsorozatot a király jóváhagyta, és a költségek is rendelkezésre álltak. Az építkezés közben Ybl néhány kisebb módosítást eszközölt. Az elkészült épület szimmetrikus elrendezésű. A középrész az utcavonaltól beljebb álló, két kisebb kupolával lezárt pavilon, melynek oszloppárjai, félköríves nyílásai a Constantinus-diadalívet idézik. A középső pavilon két oldaláról induló rámpák vezetnek a várba. A rámpák mellett kétszintes, utcavonalon álló, nagyméretű félkörívvel megnyitott, balusztrádos attikával ellátott pavilonok zárják a középrészt. A pavilonokhoz csatlakozik a félköríves nyílásokkal áttört bazársor, melynek északi és déli végén egy-egy kétemeletes lakóház áll. A lakóházak öttengelyesek, a földszinten középen félköríves kapu, melyet egyenes, konzolos szemöldökpárkány zár le, az ablakok egyenes záródásúak, a második emeleten pilaszterekre emelt timpanonos szemöldökpárkánnyal. Az északi lakóházban a palota testőrségét helyezték el, a déli épület bérház volt, elegáns lakásokkal. Utóbbi előtt áll a Várkert kioszk mozgalmasabb tömege, amelynek tornyában a vízmű kéménye található. A kioszk északi részében kávéház működött. Az épület-együttes díszítésének programját valószínűleg Ybl dolgozta ki. A szűkös költségvetés nem tette lehetővé elképzeléseinek teljes megvalósítását. A szoborgaléria helyett Than Mór által festett allegorikus falképsorozat készült. Az idők során elpusztult festmények a természetet uraló antik istenek ábrázolásával a kert örömeit mutatták be. A középrész pillérein és az ívháromszögekben Jupiter, Juno, Ceres és Apolló alakja volt látható, a pavilon belsejében az idő múlását és a természet ajándékait, változásait megjelenítő istenek kaptak helyet. Az épület-együttes műemléki helyreállítása 2014-ben fejeződött be, melynek során a belsőkben konferenciaközpont és irodák kaptak helyet, valamint restaurálták a szobrokat és a falfestményeket.

Hajdú Virág