Bittó István kastélya, Drávafok

Épületleírás 

Bittó István (1822-1903) a Pozsony vármegyei Sárosfáról származott. 1848-ban képviselővé választották, a szabadságharc után bujdosni kényszerült, mígnem 1851-ben engedélyt kapott a visszatérésre és Somogy megyében telepedett le. Többször is országgyűlési képviselő, majd 1871-től – Horváth Boldizsár lemondása után – az Andrássy-kormány, később a Lónyay-kormány igazságügyi minisztere. E tisztségéről 1872-ben, még a Lónyay-kormány bukása előtt lemondott. 1874 márciusától közel egy éven át miniszterelnök.

Ybl tervein az épület alaprajza szimmetrikus, a magas nyeregtetővel fedett középrész földszintes, melyhez két oldalról egyemeletes, a homlokzat síkja elé erősen kiugró rizalit csatlakozik. A rizalitok rövidebb oldalához egy-egy kisebb, földszintes pavilon kapcsolódik. Főhomlokzatát a középrészen lépcsővel megközelíthető, négy oszloppal alátámasztott előépítmény, ahonnan a félköríves záródású bejárat nyílik. A földszinten középen és a rizalitokon egyenes záródású ablakok, a pavilonokon félköríves nagy ablak illetve kapu, és egyenes záródású ablakok láthatók. A rizalitok emeletén két-két, dór fejezetű pilaszterekkel elválasztott ablak, a széleken vakívek. A hátsó homlokzaton a középrész előtt négy oszloppal alátámasztott fedett terasz készült, bábos korláttal, három félköríves nyílászáróval. A homlokzat nyílászárói ugyancsak félkörívesek, kivéve a rizalitok földszintjét, melyeket kettős, egyenes, hangsúlyos szemöldökpárkánnyal lezárt ablakok tagolnak. A főbejárattól jobbra álló pavilon – melyben a konyha és kiszolgáló helyiségek kaptak helyet –, hosszanti homlokzatát két ablak és három vaknyílás tagolta. A főbejárattól balra álló pavilon háromtengelyes hosszanti homlokzatán középen a kert felé nyíló bejárat, jobbra és balra egy-egy ablak nyílt, valamennyi félköríves záródású. A homlokzatot hat pilaszter tagolta, a két szélén egy-egy szoborfülke állt. Az összetett, mozgalmas tömegű épület hangsúlyos horizontális tagolást kapott, különösen a hosszanti homlokzatokon. A lábazati párkány és a földszint fölötti tagozott főpárkány a homlokzatokon végigfut, az emeletes épületrészeket ugyanilyen főpárkány zárja. Az egyenes záródású ablakok fölött erőteljes szemöldökpárkány, és a lábazatihoz hasonló könyöklőpárkány látható.

Valószínű, hogy az épület a tervek alapján készült el. Szerzőségét illetően felmerül Unger Emil (1839-1873) neve, aki dolgozott Ybl irodájában. Korai halála után több megkezdett épületét is Ybl fejezte be.

A kastély egy részét az 1940-es évek végén lebontották, anyagából építették fel a katolikus templomot. Az épület megmaradt része ma romos állapotban van. A kastélyt egykor körülölelő 40 hektáros angolparkban ritkaságszámba menő, óriási fák álltak, amelyek többségét ugyancsak elpusztították.

Hajdú Virág

Tervezés ideje 
1870 -es évek eleje
Közelítő dátum (tervezés) 
-es évek eleje
Mai településnév 
Drávafok
Korabeli cím 
Drávafok
Mai cím 
Külterület
Építtető 
Bittó István
Tervező 
Ybl Miklós, Unger Emil
Épülettípus 
kastély
Épület mai státusza 
romos
Bibliográfiai adatok 

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 141.

Ybl Miklós építész 1814-1891. Szerk.: Kemény Mária - Farbaky Péter. Kiállítási katalógus. Budapest, 1991. 248-249.

Gábor Eszter: Ismét a Wechselmann-villáról. Ars Hungarica XX (1992). 1. sz. 82, 85.