Danubius kút

Épületleírás 

Egykor három Ybl alkotás díszítette a Kálvin teret. Az 1860-as évek első felében készült el Geist Gáspár négy közterületre néző háromemeletes bérháza a tér belvárosi oldalán. Átellenben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár négyemeletes iroda-bérháza egy évtizeddel később épült. Ybl Miklóst már korábban is foglalkoztatta a gondolat, hogy Budapest főbb tereit egy-egy kúttal díszítse. Amíg tervét nem tudta valóra váltani, több épületének udvarába is kutat helyezett: Róth-ház, Dlauchy-ház, Károlyi György palotabérháza, a Takarékpénztár Kálvin téri épülete. A Kálvin tér rendezésével összefüggésben merült fel a díszkút felállításának gondolta. Az egykori vásártér megváltozott karakteréhez igazodva annak helyét egy vegyes bizottság jelölte ki, amelynek munkájában Ybl is részt vett. 1879 márciusában pályázatot írtak ki, ezt három hónappal később Czigler Győző (1850–1905) nyerte. A benyújtott tizenhat munkából csak ötöt értékeltek, a többit a pályázati feltételek figyelmen kívül hagyása miatt kizárta a bíráló bizottság, amelynek építésztársai és a takarékpénztári vezetők mellett Ybl Miklós is tagja volt. A nyilvánosságot kapó pályamunkák valamelyikének kivitele helyett végül mégis Yblre bízták a tervezést, amelyben feltehetően szerepet játszott a Takarékpénztár és az építész hosszabb ideje fennálló munkakapcsolata. Az 1860-as évek második felében tervei szerint emelték a pénzintézet szék- és bérházát az belvárosi Károlyi és Reáltanoda utca sarkán. A szabályozási vonalon túlnyúló építkezést ellentételezte a pénzintézet a kút felállításával. 1879 augusztusában Ybl két tervet nyújtott be a Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek. Más műveihez hasonlóan itt is több változatban érlelte elképzelését. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület nagyvonalúságának köszönhetően a főváros egy nagy forgalmú tere gazdagodott a hárommedencés kitűnő arányú, egyenlő háromszögbe szerkesztett neoreneszánsz díszkúttal. „E négy folyó allegóriája közül három, a széles medence közepén három oldalt kiszögellő architektúrai törzsön ül. Elől jobbra a Tisza, mint ifjú, bájos nő, egymásra helyezett lábakkal, két kezében hálót tart, melyből most hullott ki néhány kecsege. Balra a Dráva, egyik lábát díszes edényen nyugtatva. Ölében csigákat és kagylókat tart, ezekből hajába is jutott ékesség gyanánt, sőt homloka fölött a diadém szintén egy szép kagyló. Hátul ül testvére, a Száva, ki szebb, mint a többi, de tétlenül néz maga elé.” – szól a kortárs leírás a korabeli Magyarország legnagyobb folyóinak szimbolikus alakjairól. Az allegorikus nőalakok szobrai között maszkokkal, kagylókkal díszített fali medencék ugranak ki a talapzatból. A szoboralakok felett egy nagyobb, a talapzat tetején egy kisebb kör alakú medencetányér helyezkedik el. A kompozíciót egy delfinen álló Danubius-szobor koronázza, amely az itáliai Neptun-szobrokat idézi. A kút kivitelezését Kauser János végezte, a szobrokat Fessler Leó (1840–1893) mintázta, budakalászi kőbe Brestyánszky Béla (1832–1895) faragta, míg a plasztikai díszítőelemek Marchenke Vilmos (1842–1915) munkáját dicsérik. Eredetileg az alsó medence káváján „A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület a fővárosnak 1880–1883” – felirat szerepelt. Az elkészült alkotást 1883. október 22-én adták át a közönségnek. A II. világháborúban súlyosan megsérült kutat restaurálása és helyreállítása után 1958-ban az Erzsébet téren állították fel Győri Dezső (1908–1979) szobrászművész tervei alapján. A kút a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke műemlék-felújító munkájának eredményeként 2000-ben újult meg.

Hidvégi Violetta

Tervezés ideje 
1879.08
Építés ideje 
1880 - 1883
Mai településnév 
Budapest
Korabeli cím 
Pest, Kálvin tér
Mai cím 
Kálvin tér, jelenleg V. Erzsébet tér
Építtető 
Pesti Hazai Első Takarékpénztár
Tervező 
Ybl Miklós, Fessler Leó
Kivitelező 
Kauser János, Brestyánszky Béla, Marchenke Vilmos
Épülettípus 
díszkút
Bibliográfiai adatok 

Rokken Ferenc: A Kálvin-téri díszkút. História - Pest-budai emléklapok. 1930. 97-98.

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 90–91, 149.

Ybl Miklós építész 1814–1891. A Hild-Ybl Alapítvány kiállítása, katalógus. Szerk. Farbaky Péter – Kemény Mária. Budapest, 1991. 261–262.

Gyetvainé Balogh Ágnes: A Danubius-kút építése és műemlék-helyreállítási problémái. In: Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig. Szerk.: Hidvégi Violetta – Marótzy Katalin. Budapest Főváros Levéltára. Budapest, 2014. 108–115