Eötvös József szobrának talapzata

Épületleírás 

1871. február 2-án 58 éves korában elhunyt báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke. Pest város közgyűlése már a hónap végén elhatározta, hogy méltóképpen megörökíti az író és államférfi emlékét, a szobor felállításának ügyét pedig az Akadémiára bízta. A testület március végén gyűjtést indított. Pest városa öt, míg Sina Simon (1810–1876) az egykori Eötvös-birtok korabeli ura három ezer forinttal járult hozzá a költségekhez. Erzsébet királyné ezer forintot adományozott a nemes célra. A szoborbizottság, amelybe a főváros delegálta Ybl Miklóst, 1874. május 15-én öt pályaművet értékelt, és a fiatal Huszár Adolfnak (1843–1885) szavazott bizalmat mintája átdolgozásával. A szobrász olaszországi tanulmányútja után 1876 őszén mutatta be újabb munkáját, amelyet már felállításra alkalmasnak ítéltek. Az elkészült műről a bécsi akadémia tanára, Caspar von Zumbusch (1830–1915), a monumentális bécsi Mária Terézia szobor tervezője is pozitívan nyilatkozott. Ybl a szoborbizottság felkérésére egy év múlva készített változatokat a szobortalapzatra, amelyek közül a háromlépcsős lábazatán babérleveles szalagfonattal ékesített, főpárkánya alatt fogrovatos került elfogadásra. Faragását Kauser Jakab készítette mauthauseni gránitból, míg az alapozást Wechselmann Ignác építőmester végezte. 1878 tavaszára elkészült a gipszminta, de a Bécsben öntött szobor megrepedt, az ismétlés miatt egy évet késett az avatás. „Ma már ott áll, talapzatán […] a Duna-parton, a Lánchíd tér s Akadémia felé fordított arcczal, ahonnan belátja a szép tért, rajta tudományos hatása egyik fő színterét, az Akadémiát, maga előtt Széchenyi, Deák […] szobraival…” – adta hírül a Vasárnapi Ujság az avatáskor. „A díszes talapzat: Ybl terve […] s méltó álló helyéül szolgál a szép szobornak, küszöbül, hová a nemzet koszorúit aggassa.” A tér az 1879. május 25-i leleplezéskor kapta az Eötvös tér elnevezést. Ybl Miklós nemcsak a szobor felállításában vállalt részt, hanem az ercsi temetőben lévő Eötvös-síremlék is az ő alkotása. A magas talapzatra helyezett obeliszk homlokoldalán az elhunyt domborművű képmása látható.

Hidvégi Violetta

Tervezés ideje 
1877 - 1878
Építés ideje 
1878 - 1879
Mai településnév 
Budapest
Korabeli cím 
Pest
Mai cím 
V. Eötvös tér
Építtető 
Pest város közönsége
Tervező 
Ybl Miklós
Kivitelező 
Kauser Jakab, Wechselmann Ignác
Épülettípus 
emlékmű
Bibliográfiai adatok 

Buday József: Eötvös József báró szobrának leírása és története. Budapest, 1895.
Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 89–90, 149.
Ybl Miklós építész 1814–1891. Szerk. Farbaky Péter – Kemény Mária. Budapest, 1991. 260.
A modern reneszánsz derült idomai. Válogatás Ybl Miklós (1814–1991) épületeiből. Szerk.: Hidvégi Violetta – Ritoók Pál – Vasáros Zsolt. Budapest, 2014. 292–293.