Erzsébet sósfürdő

Épületleírás 

Az Erzsébet Sósfürdő a mai Tétényi úti Szent Imre kórház területén állt, itt tárták fel az Erzsébet -, az Ilona- és a Hunyadi Mátyás-forrást. Ettől délre, a Tétényi út nyugati oldalán további öt forrás működött. A budai keserűvizekről először Franz Schams tett említést Buda városáról írt könyvében 1822-ben. Az Erzsébet-forrást Unger Ferenc gyógyszerész fedezte fel 1855-ben, és fürdőházat is létesített mellette. A gyógyvízzel emésztési problémákat, a gyomor- és vastagbélhurutot, a máj- és epebetegségeket, az aranyeret, a hipochondriát, a pajzsmirigy- és bőrbetegségeket, a női bajokat kúráltak. Unger 1865-ben bekövetkezett halála után a fürdőt először Reiner Ármin kereskedőnek bérlete, majd 1881-ben Mattoni Henrik császári tanácsos, kereskedő vásárolta meg. Mattoni ekkor már több csehországi víz (Karlsbad, Gießhübl-Sauerbrunn, Gießhübl-Puchstein) birtokosa volt. Mattoni azonnal hozzálátott fürdő átalakításához, a tervezéssel Ybl Miklóst bízta meg. Ybl a régi fürdőházat két szárnnyal bővítette, melyet kolonnád díszített. A fürdőben 44 kádfürdő, négy márvány-ülőmedence, a központi részen hideg-meleg vizes zuhanyzók kaptak helyet. Az ettől északra álló szállodát – részben fürdőszobás – szobákkal bővítették. Felépült a Vilma-villa (az igazgatósági épülete), az Ilona-villa (étterem), valamint orvosi lak, kápolna, és egy különálló épületben a gépház. A parkban több kövezett, fedett sétányt alakítottak ki. Ybl egy mesterséges dombra – amely alatt jégvermek helyezkedtek el – gloriettet állított.

A kutakat gőzgéppel szivattyúzták, általában háromnaponta, nyomták magasabban fekvő tartályokba, ahol gőzzel melegítették tovább. Az intenzív kitermelés miatt egy-egy forrás kb. 15 évig volt használható. A víz egy részét palackozták, és nagy mennyiségben exportáltak Nyugat-Európába (Király, Deák Ferenc, Szent István és Erzsébet néven). A 20. század elején az Erzsébet fürdő forgalma vetekedett a könnyebben megközelíthető budai fürdőkével. Bár a II. világháború alatt az Ybl-féle épületeket nem érte nagyobb kár, felújításuk elmaradt, és azokat 1954-ben lebontották.

Hajdú Virág

Tervezés ideje 
1881 - 1882 01.1 után
Közelítő dátum (tervezés) 
után
Építés ideje 
1881 - 1882
Mai településnév 
Budapest
Korabeli cím 
Buda
Mai cím 
XI. Tétényi út
Építtető 
Mattoni Henrik
Tervező 
Ybl Miklós
Épülettípus 
fürdőépület
Épület mai státusza 
lebontva
Bibliográfiai adatok 

Back Frigyes: Az eltűnt gyógyvíz nyomában... : az Erzsébet Sósfürdőtől a Szt. Imre Kórházig, Hygieia Alapítvány, Budapest, 1994.