Evangélikus templom, Kecskemét

Épületleírás 

A kecskeméti evangélikus gyülekezet 18. század végén épült első temploma helyén már az 1830-as években újat kívánt emelni. A templom építését 1850-ben határozták el, Yblt 1861-ben bízták meg a tervezéssel. Az elkészült terveken a költségek csökkentése miatt változtatni kellett. Az alapkőletétel 1862. július 9-én történt, ez alaklomból Székács József szuperintendens mondott ünnepi beszédet. Az építkezés befejezéséhez még 1863 folyamán is adakozást szervezett az egyház. A kivitelezést Gaál József, Halász István és Nemcsik Pál nagykőrösi mesterek végezték. A templomot 1863. november 1-jén szentelte fel Sárkány Sámuel pilisi lelkész.

A templom görögkereszt alaprajzú, közepén erőteljes torony emelkedik, melyet végigfutó övpárkány fölött homlokzatonként 3-3 félköríves ablak tör át. A főpárkány fölött a tornyot félköríves attika díszíti, középen huszártoronnyal, a sarokpilléreken kisebb tornyokkal. A kereszthajók nyeregtetővel fedettek, a homlokzatokat magas, félköríves ablakok nyitják meg. A belső teret a keresztszárak találkozásánál négysüveges bordás keresztboltozat fedi, a saroktereket csehboltozat. A négyezet három oldalára karzatok kerültek, melyek öntöttvas oszlopait Oetl Antal gyára készítette. A kereszt alaprajzot sarokfülkék egészítik ki négyzetessé. A belső elrendezés az evangélikus elrendezést követi, az oltártól balra áll a szószék, jobbra a keresztelőmedence. Előbbi a régi imaházból került ide, utóbbit 1878-ban Jablonszky Vince szobrász faragta. Az oltár elkészítésére a templom felszentelésekor indítottak gyűjtést és 1866-ban állították fel. Az oltárkép Frank Károly városi rajztanár műve volt, ma egyszerű kereszt áll a helyén. Az épület a romantika félköríves stílusában (Rundbogentsil) épült – Ybl életművében e stílus kései példája, az architektúra már a historizmus neoromán irányzata felé mutat. A kubusos kompozíció, a centrálisan elhelyezett toronnyal a kölni St. Martin templomra emlékeztet. Ugyanakkor előképe lehet Galla Placidia ravennai síremléke, melyet Ybl olaszországi útjain láthatott. Ybl felhasználta a Karl August Soller által szerkesztett porosz evangélikus templomépítési mintaterv-gyűjteményt is.

Hajdú Virág

Tervezés ideje 
1862 - 1865
Mai településnév 
Kecskemét
Mai cím 
Arany János utca 1.
Építtető 
Kecskeméti Evangélikus Egyházközség
Tervező 
Ybl Miklós
Épülettípus 
templom
Bibliográfiai adatok 

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 30.

Komárik Dénes: Ybl és a romantika. In: Ybl Miklós építész 1814-1891. Szerk.: Kemény Mária - Farbaky Péter. Kiállítási katalógus. Budapest, 1991. 20.

Ybl Miklós építész 1814-1891. Szerk.: Kemény Mária - Farbaky Péter. Kiállítási katalógus. Budapest, 1991. 221.

Székely Gábor: Ybl Miklós templomépítészete. Credo. XX. (2014) 3. sz. 14-27. 

Krähling, János: Die evangelische Kirche von Miklós Ybl in Kecskemét, Acta Historiae Artium, LV. kötet, Budapest, 2014. p. 177-192.