Ferencvárosi római katolikus plébániatemplom

Épületleírás 

Pest Ferencváros külvárosának első, falusias templomát 1822-ben emelték, de a városrész 1865-re kinőtte. Az új, jóval nagyobb templom tervezésére három építészt is felkértek, elsőként Feszl Frigyest, majd Ybl Miklóst és Steindl Imrét. A két utóbbi Friedrich Schmidt-tanítvány közül Ybl neoromán, Steindl neogótikus templomot képzelt el, végül Yblt kérték fel a templom megtervezésére. A Wagner János vezette kivitelezési munkálatok a kiegyezés évében, 1867-ben indultak meg, 1872-ben azonban a finanszírozás nehézségei miatt félbeszakadtak. Trefort Ágoston miniszter segítségével és az Erzsébet királyné pártfogásával meginduló gyűjtés révén 1874–1879 között a második építési periódusban felépült az új plébániatemplom. A háromhajós lombard bazilikatípusba tartozó épület tervében Ybl eredetileg a szentélyből nyíló sekrestye-keresztelőkápolna-oratóriumok egységgel képezett álkereszthajót. Majd a terv módosult: az előcsarnok és az öt boltszakaszos mellékhajók után a korábbi két boltszakasz szélességében kereszthajót alakított ki Ybl, a mellékoltárok a mellékhajók hossztengelyébe kerültek, mintegy azokat lezárva. A kereszthajó egyúttal kissé ki is lépett a mellékhajók kontúrjából, szárai végébe a szélső pillérekre és két oszlopra támaszkodó három archivolton nyugvó keskeny karzatok kerültek. A kereszthajó mellett a földszinten a szentélyből a sekrestye, illetve a keresztelőkápolna nyílik, felettük egy-egy oratóriummal. A főapszisban kívülről nyíló bejáraton át két íves karú lépcsőn lehet lemenni a főszentély és a kereszthajó alatt elterülő T alaprajzú, száranként háromhajós kriptába, amely a templommal ellenkező irányba tájolt. A külsőben a főtengelyben a díszes kapuzat nyitott előtere felett egyetlen torony magasodik, felső része a csürlős sisakkal már neogótikus. Ezen kívül a mellette álló alacsonyabb toronypár egészíti ki a látványt. A pénzhiány miatt a homlokzatokon a kőből készült szerkezeti részek mellett a falfelületek téglaborításúak. A belső tér falképeit és mellékoltárképeit Than Mór és Lotz Károly festette 1879–1881 között, a faberendezést Thék Endre cége, a díszműlakatos munkákat Jungfer Gyula, az üvegablakokat Than tervei alapján Kratzmann Ede készítette. A romantikus épületplasztika Ybl fóti templomának részletképzését idézi fel, s az is, hogy az építész a környezetből az épületet egy teraszra emelte fel. A II. világháború után a templomot Gerő László vezetésével állították helyre.

Farbaky Péter   

Tervezés ideje 
1865 - 1881
Építés ideje 
1857 - 1881
Mai településnév 
Budapest
Korabeli cím 
Templom tér
Mai cím 
IX. Bakáts tér
Építtető 
Pest város közönsége
Tervező 
Ybl Miklós
Kivitelező 
Wagner János
Épülettípus 
templom
Bibliográfiai adatok 

Kurtz Vilmos: A Budapest-ferencvárosi római kath. plébániatemplom: történeti vázlat. Budapest, 1879.

Schoen Arnold: A belső-ferencvárosi róm. kat. plébániatemplom. Magyar Főváros III (1940), 23. sz. 3–4.

Ybl Ervin: Lotz Károly élete és művészete. Budapest, 1938, 173–185, 451–453.

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956, 52–55, 159–161.

Ybl Miklós építész 1814–1891. Szerk: Kemény Mária, Farbaky Péter. Budapest, 1991. (Kiállítási katalógus) 229–230.

Ybl Miklós. Vál. és szerk.: Gerle János és Marótzy Kata. Budapest, 2002. (Az építészet mesterei) 66–70.

Székely Gábor: Ybl Miklós templomépítészete. Credo. XX. (2014) 3. sz. 14-27. 

Rozsnyai József: Ybl Miklós 1860-as évekbeli műveinek előképeiről és stíluskapcsolatairól. Ars Hungarica. XL (2014) 529-530.