Festetics György számára tervezett lovarda, Keszthely

Épületleírás 

A Nemzeti Lovarda Pesten 1858 januárjában nyitotta meg kapuit, amelyhez Ybl két elrendezési változatot készített. Első elképzelésében a kerítéssel közrefogott lovaglótér mögé helyezte a kiszolgáló tevékenységek tereit. A manézs jobb oldalára pozícionált istállóban a középen lévő kúttól jobbra és balra a falak mentén 24 lóállás található, míg a hátsó bejárat egy hat lónak elrekesztett VIP-részlegbe nyílt. A balszárnyba kerültek a szolgálati lakások és az egyesületi helyiségek. A nyeregtetős manézs végében kapott helyet a pódiumra helyezett szalon, közepén kandallóval, felette elegáns öntöttvas-szerkezetű galéria. A lovarda nyílászárói a földszinten szegmensívvel, míg az emeleti ablakok félkörívvel záródtak. A lizénákkal három részre osztott homlokzatot lépcsőzetesen emelkedő oromzat zárta. Egy évtizeddel korábban Pollack Ágoston (1807–1872), az 1840-es évek első felében Ybl Miklós alkotótársa, szignálta két megvalósulatlan pesti lovarda terveit. A Nemzeti Lovagda Társaság szeptemberben az egykori Újépület mögött, a Báthory és Hold utca sarkán (V. Hold utca 16. – Báthory utca 14.) kívánt építkezni. Az alápincézett, fektetett L alakú épület vízszintes szárába került volna a manézs, míg a rövidebb, rá merőleges egységbe az istállók. A lovaglótér homlokzata szimmetrikus elrendezésű. A kapu két oldalán három-három szegmensívvel lezárt, lizénákkal keretezett ikerablakot egy nagyobb szegmensív kapcsol össze. A telek tisztázatlan jogállása miatt az építési hatóság a társaságnak egy másik ingatlan választását javasolta.

Két hónappal később a Király utca végére – a Lövöldével szembe – helyezte a lovardát a Pollack aláírásával ellátott újabb tervsorozat, amelynek alaprajza szinte teljesen megegyezik Ybl Nemzeti Lovardához készült első tervével, csupán a baloldalra szánt egyesületi terem és a szolgálati lakások hiányoznak. A manézs oldalain lévő kerítésben két pár szegmensíves kapu nyílik a lovasoknak, míg a nyeregtetős lovaglórészbe félköríves üvegezett lunettával ellátott ajtó vezet. A bejárattal szemközt ott a pódium a kandallóval. A homlokzat hármas tagolása Nemzeti Lovarda külső megjelenését előlegezi. Az oromfal emeletén három-három félköríves nyílású ablak látható. A lizénákkal megbontott homlokzatot lemezelt technikájú dísz zárja. Joggal feltételezhető, hogy az ekkor még céhen kívüli Yblnek köze volt munkatársa papíron maradt terveihez. Ennek a bő évtizedes tervezői folyamatnak kiérlelt darabja az 1860-as keszthelyi lovarda. Ybl a Festetics birtokra szánt épületében összegzi lovardatervezői tapasztalatait, elegánsan alkalmazza a jól bevált paneleket. Ismét nyeregtetővel fedett téglatest tartalmazza a lovaglóteret, míg a kiszolgáló funkciókat és a szalont, valószínűleg a főúri életmód elvárásaihoz igazodva, a manézs elé helyezte. A Nemzeti Lovarda egyik homlokzati alternatívájában már feltűnik egy rizalitra emlékeztető előépítmény oldalain hármas ívű árkáddal. A keszthelyi lovardánál visszaköszön ez a loggiával felnyitott előcsarnok, amely a társasági élet színterébe vezet. A 15 tengelyes változatban a lovarda bal oldala fedett folyosóval bővült, a főhomlokzat szélein pedig két lófejes medalion utal az épület funkciójára. A 12 tengelyes variáció fő nézetéről eltűntek a kerek ékítmények, de megmaradt a homlokzat hármas bontása. Az oszlopokkal tagolt, három szegmensívvel lezárt előcsarnokból nyílik a kiemelt középrész, a szalon. A címeres attika mögött a manézs félköríves ablaka magaslik, a széleken pedig hármas ikerablakból árad be a fény. A csarnokba vezető ajtók fölött megjelenik az ismert üvegezett lunetta. A lovardához nem csatlakozik istálló, amely nyilván külön épületben lett volna, Ybl csupán a szalon két oldalára helyezett három-három lóállást. Az oldalhomlokzatok hosszú felületét a bokszokhoz vezető szegmensíves bejáratok és a lizénák közé helyezett félköríves ablakok lazítják. Ybl lovardatervei korai romantikus korszakába illeszkednek, kitűnően alkalmazkodva a funkcióhoz. A homlokzatokat a szegmens- és félköríves nyílások ritmikus játéka uralja. Ybl Miklós és Festetics György együttműködésének csúcspontja az 1862–1865 között emelt pesti Festetics-palota volt.

Hidvégi Violetta

Tervezés ideje 
1860
Mai településnév 
Keszthely
Építtető 
Festetics Tasziló
Tervező 
Ybl Miklós
Épülettípus 
lovarda
Épület mai státusza 
nem épült meg
Bibliográfiai adatok 

Komárik Dénes: A „félköríves” romantika építészete Magyarországon. Építés-Építészettudomány. 1984/1-2. 169.

Ybl Miklós építész 1814–1891. A Hild-Ybl Alapítvány kiállítása, katalógus. Szerk. Farbaky Péter – Kemény Mária. Budapest, 1991. 215–216.