Frölich Gusztáv háza

Épületleírás 

Frölich Gusztáv (1837-1891) ma is álló, Erzsébet körút 35. szám alatti háza Ybl Miklós tervei alapján 1889-ben épült fel, Kauser János kivitelezésében. Bár a szakirodalomban általában Ybl irodáját, illetve Kauser Jánost nevezik meg tervezőnek, Frölich életrajzát ismerve, feltételeznünk kell Ybl személyes közreműködését is. Frölich Pesten született, tanulmányai végeztével a család Temes megyei birtokán gazdálkodott, a Deák-párt színeiben bekapcsolódott a politikába is. Apja után megörökölte a Magyar Országos Bank alelnöki tisztjét. 1881-ben alapította meg az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat részvénytársaságot, melynek első elnöke lett. Közéletben betöltött jelentős szerepe ellenére visszahúzódó életet élt. Szempontunkból érdekes, hogy Ybl Miklós fia, Félix Frölich Gusztáv leányát, Helént vette feleségül, Frölich halála után a bérház Ybl Félix tulajdonába került. A Fővárosi Levéltárban fennmaradt Frölich Gusztáv hagyatéki leltára, melyből - ahogy Hanák Péter fogalmaz - szépen kirajzolódik egy "magyar nemességbe asszimilált luteránus szepesi szász polgár mentalitása". Az épület dísztelen, egyszerű kialakításában talán Frölich alapvetően puritán jellemének is szerepe volt. Ybl Miklós hagyatékában fennmaradt a Frölich-ház kiviteli terveinek néhány darabja.

A magyarországi és a budapesti épületek fennmaradt tervanyaga esetében legtöbb esetben az engedélyezésre benyújtott, majd archivált tervanyag őrződött meg. Ez azt jelenti, hogy általában az épületek szintenkénti alaprajzai, homlokzati és metszetrajzai maradtak fenn különböző változatokban, többnyire hiányos sorozatokban. A kiviteli tervek, részlettervek a legtöbb épület esetében - mivel ezek az engedélyezési eljárásnál nem kerültek benyújtásra az építkezést engedélyező szervhez - jobbára ismeretlenek maradtak. A kiviteli tervek az építkezéseket követően általában és kisebb számban vagy a tervező építészek, kivitelező építőmesterek, vállalatok iratanyagában őrződtek meg, vagy miután már nem látták szükségét megőrzésüknek, végleg elvesztek, elpusztultak. Ybl Miklós hagyatéka azért is különösen fontos emlékanyaga a magyarországi historizáló építészettörténetnek, mivel talán ebben őrződtek meg legteljesebben, legnagyobb számban kiviteli tervlapok, részletrajzok, számítások, vázlatok, egy építésziroda napi tevékenységének megannyi terméke. A Frölich Gusztáv-féle házhoz kapcsolódóan megőrződött a bejárati kapu tervrajza, rajta a kapunyílás alaprajzával, a keretbetétes kapuszárnyak tagolásának részletekbe menő ábrázolásával, az asztalosszerkezet legyártáshoz szükséges kótázással. Ugyancsak fennmaradt egy utcai üzletportál hasonlóan tagolt részletezettségű nézetrajza, metszetrajza, utóbbin a portál redőnyének, redőnyházának ábrázolása is látható. Ezen a rajzon a tervező megadja a szükséges méretváltozatokat, azok darabszámát, a felhasználandó anyagtípusokat ("tölgyfából", "bélések fenyőfából"). Egy másik ajtó hasonló kiviteli tervlapján szereplő részletrajzok az ajtón elhelyezni szükséges tagozatokat, díszítéseket olyan alapossággal ábrázolják, hogy azokból a kivitelező asztalos azokat kifaraghassa, s egyszersmind szerkesztésükhöz is útmutatót nyújtanak a rajzokon meghagyott segédvonalak. A nyílászárókat ábrázoló kiviteli tervlapok, részlettervek mellett a kapualjban elhelyezendő lakó- és telefonelőfizetői névtábla, valamint egy baluszteres korlát részletrajza, két párkány és az udvari külső folyosó lemezének metszetrajza maradtak fenn a hagyatékban.

Frölich Gusztáv építési engedély iránti kérelmét 1889. január 17-én nyújtotta be a Fővárosi Tanácshoz, melyre az építési engedélyt a szokásos szakvélemények beszerzését követően, és a szükséges kikötések mellett 1889. január 24-én adta meg. Frölich 1889. október 15-én a teljesen elkészült épület lakhatási engedélye iránt folyamodott, melyet a tiszti főorvos szerint még nedves földszinti lakóhelyiségek kivételével 1889. október 28-án meg is kapott. Frölich a határozat rá vonatkozóan káros döntése ellen azonnal fellebbezett, és kérte a lakhatási engedély teljes épületre vonatkozó megadását november 1-i hatállyal. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa helyszíni szemlét tartott a tiszti főorvos által korábban egészségtelennek, vizesnek ítélt földszinti lakóhelyiségekben, azok állapotát megfelelőnek találta és a lakhatási engedélyt kiadhatónak ítélte. Ennek ismeretében Budapest Főváros Tanácsa 1889. november 4-én megadta az egész építményre vonatkozóan a lakhatási engedélyt. Az engedélyeztetés, az épület kivitelezésének, majd a lakhatási engedély megszerzésének időpontjait, időszakaszait követve fogalmat alkothatunk arról a magas szintű szervezettségről, melynek egyik eredményeként a Budapest arculatát nagyban meghatározó mai városkép megszülethetett.

Gömöry Judit

Tervezés ideje 
1889 - 1890
Mai településnév 
Budapest
Korabeli cím 
Budapest, Erzsébet körút 35.
Mai cím 
VII. Erzsébet körút 35.
Építtető 
Frőlich Gusztáv
Kivitelező 
Kauser János
Épülettípus 
bérház
Bibliográfiai adatok 

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 151. p.

Ritoók Pál: Ybl Miklós bérházainak alaprajzi tipológiájához. In: Ybl Miklós építész. Szerk.: Kemény Mária - Farbaky Péter. Budapest, 1991. 50.

Hanák Péter: Bérház a Körúton. In: Budapesti Negyed XXII. (1998) 4. sz.