Ganz Ábrahám síremléke

Épületleírás 

A svájci származású vasöntőmester, Ganz Ábrahám (1814–1867), a magyar nehézipar egyik megteremtője vándorlásai során az osztrák fővárosból 1841 augusztusában érkezett a pesti Hengermalomba, ahol az első pesti kupolókemence felépítője, majd az öntöde vezetője lett. 1845-ben saját üzemet indított a Vízivárosban, amelyet folyamatosan fejlesztett bevételei visszaforgatásával. Gyárában egy évtizeden át Közép-Európa első és hosszú ideig egyetlen kéregkerék-öntödéje működött. 1858-ban az egyre növekvő kereslet kielégítésére új gyárat építtetett. Az 1862-es londoni kiállításon a már több éve használatban lévő kerekeit ezüstéremmel jutalmazták. A szakmai sikerek meghozták a társadalmi elismerést a rendkívül kreatív és hihetetlen munkabírású Ganznak. 1861-ben tagja lett Buda város képviselő-testületének, két év múlva a város díszpolgára és az osztrák koronás arany érdemkereszt tulajdonosa. A gyáros támogatta a jótékony intézeteket, munkásainak kórházat alapított, az elnyomorodottaknak nyugdíjat fizetett. 1867. november 23-án munkatársai körében ünnepelte a százezredik kéregöntésű kerék előállítását. A szorgalmas és szívós férfi nem sokkal ezután, 1867. december 15-én levetette magát Duna-parti házának függőfolyosójáról. Alig három hónappal az európai hírű vasgyáros öngyilkossága után, 1868. március 11-én Ganz Jozefina Pest város Tanácsához fordult, hogy férje emlékére a köztemető délnyugati szegletében egy síremléket engedélyeztessen. Az özvegy az egyházi-, illetve a sírkertszépítési alap javára összesen ötszáz forintos adományt tett, amellyel nemcsak a sarokhelyet, hanem a szomszédos két sírboltot is megváltotta. Erre, a Fiumei és Salgótarjáni út kereszteződésében lévő helyszínre komponálta Ybl a centrális reneszánsz templomokat idéző mauzóleumot. Ő tervezte pár évvel korábban Ganz díszes Duna-parti bérházát, ezért nem meglepő, hogy özvegye ezzel az építészeti feladattal is Ybl Miklóst bízta meg. A négyzet alaprajzú teret három apszis fogja közre, míg a negyedik oldalon baldachinos bejárat vezet a sírkápolnába. Ganz Ábrahám talapzaton álló mellszobrát övező vasrács mögött csigalépcső vezet az alagsori kriptában található szarkofághoz. A belső tér visszafogott megvilágítását az apszisok feletti üvegtetők és a kupola nyílása szolgáltatja. A megfogalmazás mívessége, a felhasznált nemes anyagok – terméskő, vörös és fekete márvány, gránit – méltóságteljes összhangot adnak a síremléknek, míg a díszes vasrácsok, kandeláberek anyagukban is a kiemelkedő gyárosra utalnak. A kupolával koronázott építmény meghatározó sarokeleme a temetőnek, amely kívülről a városképet is gazdagítja. A kivitelező építőmester, Hofhauser Lajos hivatalos levélváltásából tudjuk, hogy a sírbolt felállítása mintegy 50.000 Ft-ba került, megjelenésében pedig: „nagyszerűsége és szépsége iránt Monarchiánkban párját kereső.” A Ganz-mauzóleum előzményének tekinthető a kondorosi Geisztcsákón (Békés megye) található Geist-mauzóleum. A helyi források Ybl Miklósnak tulajdonítják ezt az emléket, keletkezési idejét 1864–1865-re téve. Az építmény megjelenése és az a körülmény, hogy ebben az időben építette Geist Gáspár (1817–1872) pesti bérházát, valószínűsítik Ybl szerzőségét. Hidvégi Violetta

Tervezés ideje 
1868.03
Építés ideje 
1868 - 1875
Mai településnév 
Budapest
Korabeli cím 
Pest
Mai cím 
VIII. Kerepesi úti temető
Építtető 
Ganz Ábrahám családja
Tervező 
Ybl Miklós
Kivitelező 
Hofhauser Lajos
Épülettípus 
síremlék
Bibliográfiai adatok 

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 47–48, 136. Ybl Miklós építész 1814–1891.

Ybl Miklós építész 1814–1891. Szerk. Farbaky Péter – Kemény Mária. Budapest, 1991. 235–236.

A modern reneszánsz derült idomai. Válogatás Ybl Miklós (1814–1991) épületeiből. Szerk.: Hidvégi Violetta – Ritoók Pál – Vasáros Zsolt. Budapest, 2014. 246–249.

Ybl összes 52 város 113 épület. Szerk.: Halász Csilla. Budapest, 2014. 242–243.