Geist Gáspár bérháza

Épületleírás 

A gyulai származású Geist Gáspár (1817–1872) édesapjától kádármesterséget tanult, majd vándorlásai során Bécsben Milly gyertyagyárában elleste a sztearingyertya-gyártás fortélyait. A negyvenes évek elején egy hasonló elven működő pesti üzem vezetője lett. 1844-ben pesti polgár, majd a következő évben feleségül vette Molnár József (1792?–1882) mészárosmester lányát. Ez időben bízta meg Gyulán élő nagybátyja, Geist Ádám sertéseinek pesti értékesítésével. Egy ideig párhuzamosan látta el gyertyagyárosi és sertéskereskedői feladatait, majd az állattenyésztést választotta. Döntésében vélhetően apósa foglalkozása is szerepet játszott. Tipikus self-made man volt, aki folyamatos önképzéssel, szívós gyakorlással tökéletesítette magát vállalt feladataiban. Kezdetben bérelt földeken gazdálkodott, majd Békés megyében vásárolt birtokokat, ahol a helytörténeti adatok szerint Ybllel az 1860-as években több épületet is terveztetett. Az örökké tevékeny, mindenben tökéletességre törekvő, nagy testi erejű Geist Gáspár 56 évesen a kolerában halt meg. Pesti bérházának Magyar utca felőli része – 554. telekszámmal – korábban felesége szüleinek tulajdonát képezte. A szomszédos 555. számú telek 1862. november 18-án Gartner Mihály mészárosmestertől jutott a házaspár birtokába, megteremtve ezzel egy hatalmas bérház építésének feltételeit. Geist 1863. március 10-én kétemeletes ház emelésére nyújtotta be engedélykérelmét. A szintenkénti alaprajzokat, a homlokzatot a metszettel Gottgeb Antal (1817–1883) építőmester szignálta, míg a földszinti öntöttvas oszlopos kávéház alaprajzát, valamint az udvari loggia tervét Ybl látta el kézjegyével. Az építőmester kivitelezése mellett zajló építkezés az ősz folyamán háromemeletesre bővült. Geist Gáspár és Ybl Miklós együttműködése korai neoreneszánsz épületet eredményezett. Az elkészült bérház földszinti félköríves nyílásai kváderezett falazatba illeszkedtek. Az egyenes záródású emeleti ablakok szemöldökmezőinek díszítettsége felfelé fokozatosan egyszerűsödött. Ez a sűrű ablaksor a fölötte húzódó sima falsíkkal, a második és harmadik emelet közti választópárkánnyal erőteljes vízszintes nyomatékot adott az épületnek. Ellensúlyként Ybl függőlegesen kéttengelyes sarokrizalitokkal tagolta az épületet, amelyeket attikafallal koronázott. A bérház Kecskeméti utcai főbejáratán belépve balról nyílt a háromkarú főlépcső, folytatásában a Magyar utca felé egy cselédlépcső, de az egyenlőszárú háromszögű udvar bejárattal szemközti sarkában is helyet kapott egy csigalépcső. A Kecskeméti utcai lakásokhoz loggia vezetett, míg a Magyar utcai és az egykori Országúton – Múzeum körút – lévő lakásokat a pesti bérházakra jellemző folyosóról lehetett megközelíteni. A Kálvin tér felé néző oldal földszintjén a terveknek megfelelően 1911-ig kávéház működött. Szimbolikusnak tekinthető az a funkcióváltás, amelyen ez a saroktelek az évtizedek alatt keresztülment. Egykor a Széna tér állatkereskedésére támaszkodva mészárosmesterek birtokolták. A beházasodott állattenyésztő a felhalmozott vagyonból egy jól jövedelmező bérházat emeltetett, amelynek földszintjére a városi létformához igazodó kávéház települt, megsejtve és megelőlegezve a tér arculatváltását. Az épület a második világháborús ostromban erősen megsérült, 1948-ban a meredező falakat lebontották, a kiáltó üresség helyét egy idő múlva park töltötte ki. 1986–1988-ban Csontos Csaba (1940–2013) építész tervei alapján a Korona Szállóval épült be, amelynek déli szárnya szintén a harcokban megsérült és lebontott Pintér Gyula-féle bérház helyére került.

Hidvégi Violetta

Tervezés ideje 
1863.03.10
Építés ideje 
1863 - 1864
Mai településnév 
Budapest
Korabeli cím 
Pest, Magyar utca - Kecskeméti utca - Országút
Mai cím 
V. Kecskeméti utca 14.; V. Magyar utca 54.; V. Múzeum körút 43.
Építtető 
Geist Gáspár
Tervező 
Ybl Miklós
Kivitelező 
Gottgeb Antal
Épülettípus 
bérház
Épület mai státusza 
lebontva
Bibliográfiai adatok 

Göndöcs Benedek: Geist Gáspár emlékezete. A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat Évkönyve. 1878/9. 4–11.

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 36, 130–131.

Ybl Miklós építész 1814–1891. A Hild-Ybl Alapítvány kiállítása, katalógus. Szerk. Farbaky Péter – Kemény Mária. Budapest, 1991. 222–223.

A modern reneszánsz derült idomai. Válogatás Ybl Miklós (1814–1991) épületeiből. Szerk.: Hidvégi Violetta – Ritoók Pál – Vasáros Zsolt. Narmer Építészeti Stúdió. Budapest, 2014. 34–35.

Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig. Szerk.: Hidvégi Violetta – Marótzy Katalin. Budapest Főváros Levéltára. Budapest, 2014. 108–115.