Ideiglenes Képviselőház

Épületleírás 

A reformkorban a képviselők Pesten szándékoztak felépíteni az új országházat. Tervezésére 1844-ben pályázatot írtak ki, ám a királyi udvar az elképzelést nem támogatta. A következő lehetőség 1860-ban, az októberi diploma kiadásával kínálkozott. Az 1861-ben az uralkodó által összehívott országgyűlés a budai vár helyett a Nemzeti Múzeumban ülésezett, és eldöntötte, hogy a képviselőház számára a múzeum környékén új épületet kíván emelni. A tervezet a képviselőház ideiglenes elhelyezésére szolgált volna, a főrendiház a múzeumban tartotta üléseit. Ezúttal meghívásos pályázatot írtak ki az ideiglenes országház terveinek és költségvetésének elkészítésére. A pályázaton Ybl három tervváltozattal vett részt: kettő a lovarda átalakításával, a harmadik egy új faszerkezetű épülettel oldotta meg a feladatot. Rajta kívül Ganz Ábrahám, Metelka, Kauser Lipót, és Wieser Ferenc pályázott. A nyertes Wieser Ferenc lett, az építkezés költségeinek megelőlegezését Pest városa vállalta. Az uralkodó 1861 augusztusában az országgyűlést feloszlatta, így az ideiglenes országház felépítése is elmaradt.

Az ezt követő újabb országgyűlés 1865 decemberében ülésezett, így egy megfelelő ideiglenes épület építése ismét fontossá vált. A tervek elkészítésére már az év nyarán felkérték Yblt, Diescher Józsefet, Szkalnitzky Antalt és Wieser Ferencet. A helyszínt ekkor a mai helyén a Főherceg Sándor utcában, a lebontandó Sándor-laktanya telkén jelölték ki. Ferenc József augusztusban Ybl terveit hagyta jóvá. Az építkezés már megkezdődött, amikor Ybl a októberben Pest városának benyújtotta az engedélyezési terveket. A kivitelező Diescher József volt. Az egyemeletes épület utcai homlokzata kilenctengelyes, a két szélső tengely kissé visszahúzott, az itt nyíló bejáratokon át a karzatokat lehetett megközelíteni.  A középső hét tengelyben a földszinten köríves, az emeleten egyenes záródású nyílások láthatók, melyeket pilaszterek fognak közre, a főpárkány fölött magas attika húzódik. A 446 főre tervezett ülésterem rövidebb oldalán állt az elnöki emelvény, e mellett mindkét oldalról csigalépcső vezetett az emeleti különpáholyokba. A képviselők padsorai a terem két hosszoldalán helyezkedtek el. Az üléstermet folyosó zárta közre. Az épületben bizottsági termek és egyéb hivatali szobák is helyet kaptak. Bár az épület az 1865. december 9-re kitűzött határidőre elkészült, a falak nedvessége és a berendezés hiánya miatt a képviselőház először 1866. április 14-én ülésezett itt. Az ülésterem akusztikai hibáinak javítása miatt egy időre visszaköltöztek a Nemzeti Múzeum épületébe. A szükséges átalakításokat Ybl 1867-ben végezte el. Az épületet 1884-ben Wechselmann Ignác építőmester bővítette és átalakította. Az állandó országház megépítéséről 1880-ban döntött az országgyűlés, az új épület 1885-1904 között Steindl Imre tervei alapján valósult meg.

A régi képviselőházba az 1935-ben alapított Olasz Kultúrintézet költözött be 1942-43 folyamán. A II. Világháborúban az épületet súlyos károk érték, ezt követően a fa szerkezeteket cserélték, majd 1967-68 folyamán az épületet részben helyreállították. Ennek során az eredeti belső tereket sikerült visszaállítani, azonban az architektonikus díszítő részletek eltűntek. Az 1980-as években további belső átalakítás mellett megtörtént homlokzatok helyreállítása.

Hajdú Virág

Tervezés ideje 
1865 - 1866
Építés ideje 
1865 - 1866
Mai településnév 
Budapest
Korabeli cím 
Pest, Főherceg Sándor utca
Mai cím 
VIII. Bródy Sándor utca 8.
Építtető 
Magyar Királyi Udvari Kancellária - Országos Képviselőház Építési Bizottmánya
Tervező 
Ybl Miklós
Kivitelező 
Diescher József
Épülettípus 
képviselőház