József főherceg pálmaháza, Alcsútdoboz

Épületleírás 

A település 1819-ben királyi adományozás révén vált a József nádor tulajdonává. A kastély 1820-1827 között Pollack Mihály tervei szerint épült fel. Ugyanebben készült el az első üvegház is a kastély mellett - az elegánsan egyszerű, funkcionális épület akkor az ország egyik legnagyobb ilyen építménye volt. József nádor halála után a birtokot fia, István nádor örökölte, de másik fia, József Károly főherceg kezelte. István halála után, immár tulajdonosként nagyobb fejlesztésekbe kezdett. A parkban az egyik legszebb botanikus kertet hozta létre, és a kastélytól nyugatra egy újabb pálmaházat építtetett Ybl tervei alapján. A mintegy 600 m2 területű, téglalap alaprajzú épület megint csak az ország egyik legnagyobb pálmaháza lett, legmagasabb pontja a 8,5 métert is elérte. A három részre osztott épület közepén helyezkedett el a – hagyományos építőanyagokból épült – szalon. Főhomlokzata több tervváltozat után alakult ki: a kis előcsarnokba vezető bejárat egy-egy oszlopon nyugvó félköríves nyílás, melyet kettős korinthuszi pilaszterek keretezték, fölöttük timpanonos párkánnyal. A szalon padlóját – a leírások alapján – márványmozaik borította, nagyméretű ablakokkal nyílt a főhomlokzat felé, hátsó homlokzatán a nyugati szárnnyal összekötő zárt folyosó csatlakozott. A szalonból jobbra és balra volt elérhető a hideg- és melegház, teknőboltozatszerű üvegezett tetővel, melyhez három oldalról negyedívekkel fedett bővítmények csatlakoztak. Az üvegházakban belül galéria – virágerkély – futott végig, melyre egy-egy csigalépcső vezetett. A hideg- és melegház fűtését a pincében vezetett rendszerrel oldották meg, az esővizet ciszternákban gyűjtötték, így a növények legkedvezőbb öntözésére is mód nyílt. A növények beszerzését 1872-ben kezdték meg. Egy részüket a többi üvegházban nevelték, s csak később ültették át a nagy pálmaházba, ahol lassan benőtték a magas tereket.

A kastély a II. világháborúban leégett, az építőanyagot a környék lakói az 1950-es évekre teljesen széjjelhordták, csak a főhomlokzata maradt meg. A pálmaház üvegházai elpusztultak, később – az 1960-as években romosan álló – középrészt is elbontották.

Hajdú Virág

Tervezés ideje 
1871
Építés ideje 
1872
Mai településnév 
Alcsútdoboz
Korabeli cím 
Alcsut
Építtető 
Habsburg József főherceg
Tervező 
Ybl Miklós
Épülettípus 
kerti építmény
Épület mai státusza 
elpusztult
Bibliográfiai adatok 

Ybl Miklós építész 1814-1891. Szerk.: Kemény Mária - Farbaky Péter. Kiállítási katalógus. Budapest, 1991. 245-246.

Alföldy, Gábor: Orangeries and other Greenhouses in Hungary in the 19th Century. In: Orangeriekultur in Österreich, Ungarn und Tschechien. Lukas Verlag, Berlin, 2014, 82-112.