Károlyi Alajos gróf kastélya, Stomfa

Épületleírás 

Károlyi Alajos kisebb megrendelésekkel is fordult Yblhez, így többek között a Pozsony megyei Stomfán (ma Stupava, Szlovákia) lévő kastélyán is eszközöltetett vele átalakításokat. A stomfai kastély 1868-ban került a Károlyi család tulajdonába. A vizesárokkal körülvett, U alaprajzú, saroktornyos várkastélyt Ybl Ervin szerint Ybl egy tornyos, német reneszánsz stílusú szárnnyal toldotta meg, magát a meglévő épületet pedig historizáló stílusban átalakította. Ybl Ervin az újonnan felépített épületszárnyon kívül még a melléképületeket a kastéllyal összekötő nyitott árkádos folyosót, valamint a ma már csak részben látható homlokzattagoló rendszert is Ybl Miklós nevéhez köti. Az épület nem sokkal 1894 előtt Meinig Arthur tervei szerint került ismét átalakításra. Mivel az épület 20. század második felében zajlott műemléki helyreállítása során a 17. századi eredetű épületrészekről a historizáló homlokzattagoló elemeket eltávolították, a historizáló átépítések ma elsősorban csak az újonnan felépített szárnyon figyelhetőek meg eredeti formájukban.

Ybl hagyatékában a tervek között egy rajzon a várkastély főbejárata feletti, oroszlánok által tartott címerpajzsának terve látható. Ezen a rajzon kívül csupán a kápolna átépítésére vonatkozó tervek, elsősorban vázlatrajzok maradtak fenn. Egy szépen kidolgozott tusrajzon a kápolna neorokokó oltárfelépítéményének rajza látható, mely a kápolna méretezett, vázlatos alaprajzán jól azonosítható. Több lapon is látható az oltár egyes részleteinek méretezett rajza, illetve rokokó díszítmények különféle változatai. Egy másik kidolgozottabb tervlapon a kápolna padsora látható. A kápolna átalakítását Károlyi Alajosné Erdődy Franciska rendelte meg Ybltől, ezzel kapcsolatos levelezésük is fennmaradt. Károlyiné Geraldine lányuk sírhelyét is belekomponáltatta a kápolna új elrendezésébe, ezt a kápolna oltára előtt a padozatban kívánta elhelyeztetni. Az átalakításra nézve a közelben található máriavölgyi (Marianka) templom enteriőrjét állította mintául Ybl elé, akinek egy leveléből kiderül, hogy az üvegablakok tervezésénél konkrét mintaként vette az említett templom üvegablakait. Károlyiné egy másik levelében már az Ybl által készített tervekre reagálva írja, hogy nagyjából egyetért a tervekkel, de néhány részlet egyszerűsítését kéri. Az üvegablakokat és a falak díszítését túl színesnek és gazdagnak találta, ugyanígy az oratórium aranyozását. Egyes részletek megújítását feleslegesnek vélte, egyúttal a teljes költségvetést a felére kívánta lecsökkenteni. Leánya emlékére egy kerubfejet kért elhelyezni a kápolnában. Fennmaradt Ybl válaszlevelének fogalmazványa is, melyből megtudjuk, hogy júniusban már javában folyt a kápolna átalakítása. A levelezésben a kastélyon végzett vagy végzendő egyéb munkákról nem esik szó. A stomfai kastélyban történt átalakítások közül a források alapján tehát csak a kápolna belső kialakítását tulajdoníthatjuk biztosan Ybl Miklósnak. Ez természetesen nem zárja ki a kastély körüli egyéb tevékenységét, ám jelen pillanatban nem ismerünk ezt igazoló megbízható forrásokat.

Tervezés ideje 
1880 körül
Közelítő dátum (tervezés) 
körül
Mai településnév 
Stomfa (Stupava)
Korabeli cím 
Stomfa
Építtető 
Károlyi Alajos gróf
Tervező 
Ybl Miklós
Épülettípus 
kastély
Bibliográfiai adatok 

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 50, 138.

Horváth Hilda: Régvolt magyar kastélyok. Budapest, 1998. 61.

Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon. Budapest, 2007. 20, 293, 307.