Károlyi György gróf kastélya, Fehérvárcsurgó

Épületleírás 

A Hochburg család barokk kastélyát először a Perényi család építtette át, majd a Károlyi család tulajdonába kerülve mai elrendezésének fő jellegzetességeit Koch Henrik tervei alapján, Ybl Miklós vezetésével 1844-től nyerte el. A tervezés folyamata már 1834-ben, a kiterjedt angolpark kialakításának beindításával megkezdődhetett. A főépületben az elmúlt két évtizedben folytatott régészeti föltárás és falkutatás, valamint a források újbóli átvizsgálásával az építéstörténet eddig megrajzolt vázlatos képe fő vonalaiban megerősítést, és számos részletkérdésben kiegészítést nyert. Fontos új momentum lehet az 1810. évi móri földrengés utánra föltételezett, egy a Károlyi Györgyét megelőző jelentősebb felújítás föltételezése. Az új kutatási eredmények sem mondanak ellene annak, hogy az 1850-es évek elején befejezett építkezést követő évtizedekben is folyt munka a kastélyon, amelynek során Ybl közreműködése joggal valószínűsíthető. Azonban mindezek nyomát, és a korábbiakénak jó részét a kastély 1910-es évekbeli korszerüsítése és alapos átépítése alkalmával elpusztították.

A magastetős, egyemeletes főépület oldalhomlokzataihoz derékszögben földszintes mellékszárnyak csatlakoznak, melyek téglány alaprajzú, emeletes pavilonokhoz vezetnek.  A főépület romantikába hajló későklasszicista kerti homlokzatát enyhén előreugró öttengelyes, két szintet átfogó pilaszterekkel tagolt, timpanonnal lezárt középrizalit uralja. A timpanonmező, a pilaszterfők és a főpárkány alatti képszék finom ornamentális díszítményei öntvények. A déli mellékszárny főépülethez tapadó részének homlokzata előtt öntöttvasból készült fedett, a kerti homlokzatot díszítő öntvényekkel összehangoltan díszített terasz csatlakozik. A kastély udvari homlokzatának közepén íves középrizalit emelkedik, e homlokzat részletformái a kerti homlokzatétól eltérnek. A földszintes mellékszárnyak udvari homlokzata előtt futó folyosót kannelurás dór oszlopsor, fölötte balluszteres mellvéd mögötti nyitott terasz kíséri. A tetőidomok fölé magasodó kápolnatorony az északi mellékszárny, és a kápolna terét is magába foglaló emeletes pavilon által alkotott szögletben áll. A melléképületek a főépülettől északnyugatra helyezkednek el, a parkban több kerti építmény is áll.

Mezey Alice

Tervezés ideje 
1844 - 1858 körül
Közelítő dátum (tervezés) 
körül
Mai településnév 
Fehérvárcsurgó
Korabeli cím 
Fehérvárcsurgó
Mai cím 
Petőfi utca 2.
Építtető 
Károlyi György gróf
Tervező 
Heinrich Koch, Ybl Miklós
Épülettípus 
kastély
Bibliográfiai adatok 

Marosi Arnold: Fejér megyei kastélyok. Székesfehérvári Szemle II. (1932) 31.

Rados Jenő: Magyar kastélyok Budapest, 1939. 25. 68.

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 15, 16, 221.

Frankó Ákos: Fehérvárcsurgó Károlyi-kastély építéstörténeti kutatása 1992-93 I.-II. ütem, KÖH Tervtár 290 lsz.

Balázsik Tamás-Frankó Ákos-Kralovánszky Réka: A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, Műemlékvédelem 1994. 4. sz. 235-246.

Balázsik Tamás: Adatok a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély építéstörténetéhez. in: Kastélyok évszázadai évszázadok kastélyai. Tanulmányok a 80 éves Koppány Tibor tiszteletére. Szerk.: Feld István és Somorjay Sélysette. Budapest, 2008. 247-264.