Kovách László háza

Épületleírás 

Visontai Kovách László (1827-1889) a mai Veres Pálné utca 30. számú ház helyén korábban állt épület átalakítási terveinek elkészítésével bízta meg Ybl Miklóst. Kovách László Gyöngyösön született, apja földbirtokos volt. Jogot tanult, Pest megyében lett aljegyző. Részt vett a szabadságharcban, utána hazatért Heves megyébe, saját birtokán gazdálkodott, emellett élénk szervezési tevékenységet folytatott, elsősorban különféle gazdasági társaságok, egyesületek létrehozása terén. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület választmányi tagja lett. 1860-tól Heves megye főjegyzőjévé nevezték ki, 1861-ben az országgyűlésen mint a gyöngyöspatai kerület képviselője vett részt. Ettől kezdve folyamatosan tagja  volt az országgyűlésnek. 1866-ban részt vett a kiegyezést előkészítő tárgyalásokban, valamint a Deák-párt megalakításában, a képviselőház háznagya volt. Feltehetően állandóvá váló pesti jelenléte volt az oka annak, hogy házat vásárolt a belvárosban.Házának építési engedélye iránti kérelmét Ybl Miklós nyújtotta be Pest város tanácsához 1867. július 23-án, mely azt 1867. augusztus 14-én adta meg az egyemeletes épület terveire. A terveket Ybl időközben módosította, így a már kétemeletes lakóház felépítésére az újabb engedélyt 1867. szeptember 26-án adta meg a tanács. Kovách 1867. november 10-én újabb kérelmet nyújtott be, mivel az addigi istállót és kocsiszínt lakássá szerette volna alakíttatni, s ezért az új istállót, kocsiszínt és mosókonyhát ezzel szemben, az udvaron kívánta felépíttetni. Egy 1868. május 7-én tartott pesti tanácsülési jegyzőkönyv szerint Ybl Miklós a Kovách-ház kisebb átalakításait, illetve az ideiglenes Országháza építési munkáit hatósági engedély nélkül végezte, így őt a tanács előbbiért 10, utóbbiért 100 forint pénzbírsággal sújtotta, mely utóbbi végül 20 forintra szállítottak le.

Az épület korábban fennálló része egy földszintes, rövid udvari szárnyakkal megépült U alakú, utcai traktusán a kapualjtól délre eső részen alápincézett épület volt. Az utcai szárny kéttraktusos volt, a kapualj két oldalán található lakrészekben a szárnyak csuklópontjában diagonálisan beépített ajtókon át lehetett bejutni. Ybl átalakítási terve szerint a korábbi épületből megtartották az utcai traktust, ezzel szemben az udvari traktust és az udvari szárnyakat lebontották. A kibővített épület utcai szárnya kéttraktusos lett, a megnyújtott kapualj déli oldalán nyíló nagyméretű, háromkarú, U alakú, a fordulókban húzott fokokkal megépített lépcsővel. A tágas téglalap alakú orsótérrel megépített lépcsőház sarkain álló oszlopok a lépcsőház reprezentatív kialakításra engednek következtetni. Az épület földszintjén a kapualjtól délre egy két szoba konyhás, kamrás, a kapualjtól északra eső utcai részen egy előszoba, négy szoba, konyha, saját belső illemhely tagolású lakás, míg az udvar északi oldalán található szárnyban kocsiszín és négy lóra istálló, valamint egy melléklépcsőház és alatta két illemhely kaptak helyet. Az emeleten egyetlen lakás kapott helyet, egy a lépcsőházból nyíló előtérrel, egy innen egy a lépcsőház fölött délre vezető belső folyosón megközelíthető déli udvari szobával, négy nagy utcára néző, valamint három udvarra tekintő ablakú szobával, saját belső illemhellyel, konyhával. A két lépcsőházat az emeleten L alakú külső folyosó kötötte össze egymással. Az épület homlokzata kilenctengelyes kialakítású lett, a korábbi épületből megtartott széles öttengelyes középrizalittal, amelyben az öt nyílástengelyből a homlokzat harmadik és negyedik, valamint hatodik és hetedik – egymáshoz közelebb húzott – tengelyeiben ablakok nyíltak, míg a középső tengelyben a földszint középtengelyében nyílott szegmensíves záradékú kapu fölött kialakított konzolos, épített korlátú erkélyre nyíló ajtó kapott helyet. A homlokzati szakaszokat és a kapunyílást kváderezett törzsű pilaszterek határolták, a vízszintes vakolatsávozással tagolt falmezőkbe a földszinten egyszerűbb keretelésű, míg az emeleten tagolt mellvédű, profilozott szalagkeretű, konzolokkal megtámasztott, profilozott egyenes szemöldökpárkánnyal ellátott nyílások metsződtek. A kapu fölötti erkély konzoljai, korlátja díszesebb kialakításúak lehettek. A homlokzatot magas mellvédfalon kialakított tagolt, képszékében a nyílástengelyekben tárcsadíszekkel szakaszolt párkányzat zárta. A fennmaradt rajzokon több pontatlanság is megfigyelhető. A homlokzati rajzon és a metszetrajzon az első emeleten a középső tengelyben konzolos erkély látható, míg ugyanez az első emeleti alaprajzon nem szerepel. További eltérés, hogy a pinceszint alaprajzán nem található pince a kapualjtól északra eső szakaszon, míg a homlokzati rajz ugyanitt pinceablakokat tüntet fel. A kevéssel később készített második emeleti tervlap nagyrészt követte az első emelet térosztását, ám itt az utcai traktusban két, míg az udvari szárnyban egy lakás kapott helyet. Az ezt követő tervmódosítás során az istálló és a kocsiszín helyén a főépületben lakást alakítottak ki, s a telek jobb hátsó sarkában szintén Ybl tervei szerint újabb, istállót, kocsiszínt és mosókonyhát magába foglaló önálló épületet emeltek.

Gömöry Judit

Tervezés ideje 
1867.07.23 - 1867 11.10
Építés ideje 
1867 - 1868
Mai településnév 
Budapest
Korabeli cím 
Pest, Zöldfa utca 26.
Mai cím 
V. Veres Pálné utca 30.
Építtető 
Kovách László
Tervező 
Ybl Miklós
Kivitelező 
Ybl Miklós
Épülettípus 
lakóház
Épület mai státusza 
lebontva
Bibliográfiai adatok 

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 132.