Leitner Márk Lipót bérháza

Épületleírás 

Ybl Miklós 1868-ban Leitner Márk Lipót papírkereskedő számára neoreneszánsz stílusú bérházat tervezett a mai Szent István tér 15. szám alatti telekre. A bérház terveiből az Ybl hagyatékban egy alapozási alaprajz, egy hosszmetszeti rajz, a homlokzat vázlatrajza, metszet- és részletrajzai maradtak fenn, valamint lépcsők, díszítőrészletek részletrajzai és egy közelebbről nem azonosítható, de bizonyosan nem e telken állott gyárépület alaprajzai és homlokzati rajzai. Az alapozási rajz és a keresztmetszeti rajz nyílásosztásuk alapján biztosan két tervváltozathoz tartoztak, melyek közül kidolgozottsága alapján a keresztmetszeti rajz állhat közelebb a végleges tervváltozathoz. A tervcsomag figyelemre legméltóbb része a homlokzati rajzok csoportja, amelyen belül (006) a homlokzat szintjeit, nyílásosztását, főbb tagolóelemeit rögzítő vázlatrajz mellett számos homlokzattagoló elem, így lizénák lábazatának, ablakkeretek profilozásának, párkányoknak részletrajzai is megtalálhatók. Rajtuk sok esetben a homlokzathoz legyártatni szükséges darabszám, egyéb, a kivitelezők részére szóló utasítás is olvasható. A vázlatok biztos kézzel készült jellegrajzok, a kiviteli tervül szolgáló, szerkesztett vázra készült, majd szabadkézi rajzzal befejezett részletrajzok magas szintű grafikai igényességgel készültek, gazdagon vannak modellálva. A részletrajzokat tanulmányozva láthatjuk a szerkesztési segédvonalakat is, így képet alkothatunk arról, hogy a tagozatok megrajzolása során milyen mértékig alkalmazott a tervező szerkesztést, s mely ponttól váltott szabadkézi rajzra. A főhomlokzathoz készült rajzcsoport a tervező részletekbe menő alaposságáról, egy teljes feladatkört magas szinten átlátó és kezelő képességéről tanúskodik. A Leitner-ház építési engedélyét 1868. május 9-én adta meg Pest város tanácsa, többek közt az alábbi kikötésekkel: „a harmadik emeleti főfalak 24", a második emeleti 30", az első emeleti 36", a földszinti 39", a pincze főfalai 45 hüvelyk vastagságban építtessenek, (…) a felső emeleti udvari 18 hüvelykes főfalak valamint a földszintes kapu és egyéb gyöngébb oszlopok egészen téglából építtessenek, a pincze helyiségek lakásul ne használtassanak, a kapu feletti első emeleti erkély hordkövekre, nem pedig a városi területet elfoglaló talpakon nyugvó oszlopokra fektessék, a bóltbejáratoknál az utczai homlokzatvonalon kívül csak egy előhágony alkalmaztassék, a második emeleten lévő és az első emeleten alappal nem bíró válaszfalak vassínekre fektessenek, az árnyékszék csövek fémből készíttessenek, az utczai előszökkellék csak 6 hüvelykes szélességben állíttassék elő, a főpárkányzat kőlemezekkel készíttessék és végül hogy a tető tűzmentesen befödessék.” Az épületet 1877-ben Hecht Jónás textilkereskedő vásárolta meg, aki 1882-ben a ház udvarát nyolc vasoszlop tartotta üvegtetővel fedette le. 1906-ban Lajta Béla tervei szerint épült meg az udvarban egy új, földszintes raktár, 1907-ben az utcai homlokzat bal oldali szakaszának szecessziós portálja.

Gömöry Judit

Tervezés ideje 
1868.05
Építés ideje 
1868 - 1869
Mai településnév 
Budapest
Korabeli cím 
Pest, Templom tér
Mai cím 
V. Szent István tér 15.
Építtető 
Leitner Márk Lipót
Tervező 
Ybl Miklós
Kivitelező 
Schusbeck Pál
Épülettípus 
bérház
Bibliográfiai adatok 

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 137.

Déry Attila: Belváros-Lipótváros. V. kerület. Budapest építészeti topográfiája 2. Budapest, 2005. 323.