Lipthay Béla báró palotája

Épületleírás 

Az építtető Báró Lipthay Béla először Ybl Miklóst bízta meg a tervek elkészítésével. Ybl a három oldalról utcák által határolt telekre egyemeletes palotát tervezett a dunai oldalra, amelyhez kétoldalt földszintes szárnyak kapcsolódtak volna cour d’honneurt alkotva. A dunai homlokzat a Pollack Mihály téri Festetics-palota homlokzatképzésére emlékeztet. A Lipthay-palota tervén azonban a három középső tengely előtt húzódó, oszlopokon álló erkély alatt nincs főbejárat, mert ez átkerült az udvari oldalra. Az első emelet ablakai nem szegmensíves, hanem háromszögű oromzattal koronázottak. További eltérés a Festetics-palotától egy félemelet az első emelet fölött. Ennek ablakai igen alacsonyak lettek volna és a közöttük levő mezőket sgraffito-dísz borította volna. Azért, hogy a félemelet belmagassága a többi emelet belmagasságához közelíthessen, Ybl balusztrádos attika mögé rejtette a mezzanin szint egy részét. Ez a megoldás az udvari homlokzaton is megismétlődött volna. Az udvari homlokzatot azonban a dunai oldal reneszánsz jellegétől eltérően klasszicizáló hatásúnak tervezte Ybl. A tervben az udvari oldalon a középrizalit mögött a földszinti előcsarnokból nagyvonalú lépcső vezetett az emeletre. A lépcső a félemelet magasságától két karra vált szét. A második emeletet az oldalrizalitokban elhelyezett melléklépcsőkön lehetett megközelíteni.

Az építkezés vállalkozója Wechselmann Ignác lett volna. A területre vonatkozó építési előírások azonban nem tették lehetővé az Ybl-féle tervek megvalósítását, mert csak háromemeletes zártsorú ház megépültét engedélyezték. A megrendelő ezért elejtette az Ybl-féle tervet és Unger Emilnek adott megbízást. Figyelemreméltó, hogy a Lipthay-palota Ybl által tervezett udvari homlokzatának kialakítása hasonlóságot mutat a szintén Ybl által tervezett Lónyay-villa főhomlokzatával (1870-72). Unger Emil korai halála (1873) után ismét Ybl került kapcsolatba a Lipthay-palota építkezésével. A belső kialakításához részletterveket készített. Az első emelet két termét Lotz Károly falfestményei díszítették. Az épület a második világháborúban megsérült ugyan, de nem olyan mértékben, ami indokolta volna lebontását.

Ritoók Pál

Tervezés ideje 
1869 - 1873
Építés ideje 
1870 - 1873
Mai településnév 
Budapest
Korabeli cím 
Buda, Széchenyi utca
Mai cím 
I. Lánchíd utca
Építtető 
Lipthay Béla báró
Tervező 
Ybl Miklós, Unger Emil
Kivitelező 
Wechselmann Ignác
Épülettípus 
palota
Épület mai státusza 
lebontva
Bibliográfiai adatok 

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 48-49, 136-137.

Sisa József: Unger Emil (1839-1873). Műemlékvédelem. XXVIII (1984) 216-225.

Ybl Miklós építész 1814–1891. Szerk.: Kemény Mária, Farbaky Péter. Budapest, 1991. (Kiállítási katalógus) 243-244.