Magyar királyi Operaház

Épületleírás 

A 19. században a magyar közönség operaelőadásokat már a Rondellában, majd a Német Színházban is láthatott. A Nemzeti Színház az 1870-es években felváltva tartott drámai és operaelőadásokat, azonban az opera igényeinek egyre kevésbé felelt meg. 1872-ben Lónyay Menyhért miniszterelnök felkérésére a Nemzeti Színház igazgatója tervezetet dolgozott ki a „dalszínház” építésére. Az elhelyezésről, a lehetséges tervezőkről és költségekről a Fővárosi Közmunkák Tanácsa adott javaslatot 1873-ban. Ebben szerepelt először a Sugárút (később Andrássy út) melletti Hermina tér, ahol ma az épület áll. A hely megválasztását gazdasági érdekek is befolyásolták, a Sugárút építkezéseiben érdekelt Municipális Hitelintézet révén. A forrást az udvartartási költségvetés közművelődési keretéből kívánták biztosítani. Az uralkodó 1873. július 25-én mind a helyszínhez, mind a költségvetéshez hozzájárult. A tervezési programot – amely kifejezetten előírta, hogy az épületet olasz reneszánsz stílusban kell megépíteni – a Fővárosi Közmunkák Tanácsa felkérésére Ybl Miklós és egy, az Operaház felépítésére alakult bizottság dolgozta ki, Podmaniczky Frigyes FKT-alelnök elnöklete alatt. Meghívásos pályázatot írtak ki, amelyen Linzbauer István, Szkalnitzky Antal, Steindl Imre, Ybl Miklós, Ludwig Bohnstedt és Ferdinand Fellner vehetett részt. A pályázatot Ybl nyerte, és 1874. április 28-án megbízást kapott az engedélyezési tervek elkészítésére.

Az épület tervezésekor két korábbi színháztípus volt ismert: a drezdai és a párizsi operaház, Ybl mindkettőt figyelembe vette, bár inkább az utóbbit tartotta követendő példának. Az épület alaprajza hossztengelyre szervezett, a kocsiáthajtóból előcsarnok nyílik, amelyet Székely Bertalan mennyezeti festményei díszítenek. A díszlépcsőház a hossztengelyre merőleges, néhol további két ágra osztott négykarú lépcső, a mennyezeten Than Mór falképeivel. További két-két lépcsőház csatlakozik az előcsarnok két oldalán illetve végein. Az előcsarnok fölött található a büfé. A reprezentatív terek ugyanúgy elkülönülnek, mint a színházi belső- és a közönségforgalom. Az épület délnyugati részén kapott helyet a Királylépcső, amely a díszpáholyhoz és a mögötte álló Vörös Szalonhoz vezetett. A nézőteret háromszintes páholysor és egy karzatszint veszi körül, a mennyezetet Lotz Károly Olümposz című falképe díszíti. Az építési bizottság fontosnak tartotta, hogy a kivitelezésben magyar iparosok és művészek vegyenek részt. A versenytárgyaláson nyertes vállalkozók tehát a korszak ismert cégei voltak, legtöbbjükkel Ybl már a Fővámház építésén is együtt dolgozott: a kőműves munkákat Hofhauser Lajos, az asztalosmunkát Neuschloss Károly és Fia, a díszlakatos munkát Jungfer Gyula, a vasmunkákat Oetl Antal gyára és a Schlick-gyár készítette. A tűzbiztos színpadtechnikát az Asphaleia társaság szállította: a korszakalkotó, szabadalmaztatott találmány egy vízhidraulikával működő gépezet volt, amelyet itt alkalmaztak először. (Később Prágában, a chicagói Operában, Londonban és Bécsben is megépítették.) Hasonló újdonság volt a körhorizont-függöny hidraulikus mozgatása és a színpad két hátsó sarkán elhelyezett teherfelvonó, amelyekkel díszleteket mozgatták.

1884. szeptember 27-én, a király jelenlétében nyílt meg az Operaház. Az előadáson a Bánk bán első felvonását és a Hunyadi László nyitányát Erkel Ferenc vezényelte, a harmadik részben a Lohengrin első felvonását adták elő. A világítás kezdetben gázzal történt, 1895-ben tértek át a korszerűbb villanyvilágításra, bár a páholyok alatt megmaradtak a gázégők. Az épületet először 1912-ben Medgyaszay István tervei szerint újították fel, ezt követően 1950-ben történt felújítás. Az 1981-84 közötti helyreállítás során az anyagfáradás miatt tönkrement hidraulikus színpadtechnikát nem lehetett megmenteni, mint ahogy a színpad fölötti eredeti zápor-berendezést sem.

Hajdú Virág

Tervezés ideje 
1874 - 1884
Építés ideje 
1876
Mai településnév 
Budapest
Korabeli cím 
Budapest, Sugár út
Mai cím 
VI. Andrássy Gyula út 22.; VI. Dalszínház utca 3-9.; VI. Hajós utca 4-10.; VI. Lázár utca 19.
Építtető 
Fővárosi Közmunkák Tanácsa
Tervező 
Ybl Miklós
Épülettípus 
színház
Bibliográfiai adatok 

Ybl Ervin: Ybl Miklós operaháza. Magyar Művészet. I. (1925) 3. sz. 133-148.

Ybl Ervin: Ybl Miklós Operaházának ismeretlen tanulmányi tervei. Magyar Művészet. II. (1926) 5.sz. 293-296.

Ybl Ervin: Az  Operaház. Budapest, 1962. (Műemlékeink.)

Antalné Czétényi Piroska dr: Az Operaház. In: Ybl Miklós építész 1814-1891. Szerk.: Kemény Mária - Farbaky Péter. Kiállítási katalógus. Budapest, 1991. 113-121.

Szvoboda Dománszky Gabriella: Ybl Miklós szerepe a budapesti falképfestészet kiteljesedésében, a XIX. század második felében. In: Ybl Miklós építész 1814-1891. Szerk.: Kemény Mária - Farbaky Péter. Kiállítási katalógus. Budapest, 1991. 123-139.

Visontai József: A Magyar Állami Operaház tetőszerkezete. Építés- Építészettudomány. XXIII. (1992-1993) 3-4. sz. 259-266.

Kiállítás

Ybl Miklós: Operaház. Technika a kulisszák mögött. BTM Kiscelli Múzeumának kiállítása 2014. október 10. – 2015. március 1. Kurátor: Branczik Márta