Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérháza (Váci körút)

Épületleírás 

Ybl Miklós hagyatékában található néhány tervlap, amely a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Rt. egykori Váci körút (mai Bajcsy-Zsilinszky út) 3. szám alatti bérház- és irodaépületének átépítésére, bővítésére vonatkozik. A Takarékpénztár fiókjait eleinte bérelt ingatlanokban nyitotta meg, de ahogy alkalmuk nyílt, saját ingatlant vásároltak. A szóban forgó földszintes épületben 1868-ban még bérlőként nyitották meg terézvárosi fiókjukat, az ingatlant ezután megvásárolták, és 1875-ben - ahogy az egykorú forrás írja - "díszesen kiépítették".

Az Ybl-hagyatékban fennmaradt három tervlap közül az első, Ybl által szignált tervlap az épület pinceszintjének és földszintjének alaprajzát ábrázolja. A jelentős átalakítási szándékot mutató tervlapon feketével vannak jelölve a meglévő és megtartásra szánt, sárgával a bontandó, vörössel az újonnan építendő falak. A pinceszinten fáskamrák, a hátsó szárny alatt üzlethelyiségek, a hátsó lépcsőház alatt elhelyezett, a pincébe vezető csigalépcsőtől délre pedig a melegvízellátást biztosító házi kazán kaptak helyet. A földszinten középen nyíló kapualjtól északra és délre bolthelyiségeket, az oldalszárnyakban raktárakat jelöl az alaprajz. Az épület hátsó szárnyában a középtengelyben és attól délre a takarékpénztár helyiségei kerültek elhelyezésre. A tervlap szerint az előlépcsőről elérhető U alakú, tágas téglalap alakú orsótérrel megépített húzott fokos lépcső sarkain álló L alakú tömör pillérek bontásra kerültek volna, s helyettük sarkain oszlopos alátámasztású könnyedebb szerkezet épült volna meg. E terven az újonnan építendő északi melléklépcsőház előtere egy nyugatról felvezetett előlépcsőn át volt elérhető, magában a lépcsőházban pedig egy nyújtott U alakú térben elhelyezkedő húzott fokos lépcső került elhelyezésre, mely láthatólag különbözik a harmadik tervlapon az épületnek e szárnyában látható lépcsőtől. Egy másik tervlapon az épület udvari hátsó szakaszának négyemeletesre való felmagasítására készített alaprajzi tervek láthatóak, szerzője ismeretlen, dátum nincsen rajta. A tervlapon az újonnan építendő udvari épületrész oldalszárnyai egy-, míg hátsó, nem a telekhatárra építendő keresztszárnya kéttraktusos kialakításúként szerepelnek. A hátsó szárny földszintjének középtengelyében egy egykarú lépcső vezet a magasföldszintre, míg innen az első emeletre egy a hátsó szárny középszakasza mögé a telekhatárig terjedően megépített lépcsőházi szárnyon keresztül lehetett eljutni. A hátsó lépcsőházban egy ötkarú, T alakú, húzott fokok nélküli, négyzetes pihenőkkel megszakított, két téglalap alakú orsótér köré szerveződő reprezentatív lépcső volt található, melyen át az első emeleti helyiségek váltak elérhetővé. A tervlap feltünteti az első emeleti szint helyiségosztását is, e szerint a hátsó lépcsőházból nyíló váróteremből észak felé pénztárszoba, ebből nyugat felé pénztár, az előcsarnokból dél felé a könyvelés, nyugat felé pedig egy folyosó és egy másik iroda nyílott. Az északi szárnyban lévő ovális terű melléklépcsőháztól keletre két tanácsterem, nyugatra mellékhelyiségek és étkezőszoba nyíltak. A déli szárnyban igazgatósági szoba, egy előtér, valamint egy ebből nyíló ülésterem kaptak helyet. A reprezentatív hátsó lépcsőház a terv szerint - igen szerencsétlenül - a hátsó szárny felé lekontyolt nyeregtetőt kapott, mely ekként megépülve a hátsó udvarra nyíló második emeleti ablakok mellvédfalára vezette volna a csapadékvizet. Az épület újonnan felmagasítandó udvari részének második, harmadik és negyedik emeletét csupán egy az udvaron kiépítendő körfolyosón át lehetett megközelíteni, melyek a korábbi épületrész főlépcsőházán, valamint az újonnan építendő udvari épületrész északi szárnyában lévő melléklépcsőházán át voltak elérhetőek. A hátsó szárnyban a második, harmadik és negyedik emelet egyező kialakítású volt, itt szintenként három-három lakás kapott helyet.

Pest Város Tanácsa 1875. május 1-jén adott engedélyt Ybl Miklós felelős építőmester átalakítási terveire, majd 1875. december 17-én jelentik, hogy az átalakításokat kifogástalanul megvalósították. Ezek az átalakítások azonban korántsem voltak nagyszabásúak, amint ez a fennmaradt, Ybl által szignált engedélyezési tervekből kiderül, ez az átalakítás mindössze néhány fal kibontásából, áthelyezéséből állt. Az épület építéstörténete rendkívül homályos, hiába áll rendelkezésre több tervsorozat. Annyit megállapíthatunk, hogy az épület utcai U alakú szakasza 1875-ben már biztosan három emeletes formában állt fenn. Vannak adataink 1879-es munkálatokról, ezeket talán Jamnitzky Lajos tervei alapján, Ybl felügyelete mellett hajthatták végre. Az épület hátsó U-alakú szakaszát 1887-ben Pucher József tervei szerint magasították fel földszintesről négy emeletesre. Az építkezés megkezdése előtt a Takarékpénztár kénytelen volt a szomszédos 5. szám alatti ház tulajdonosa, Kasselik Jenő ellen panasszal élni, mivel az 5. számú ház falát a 3. számú épület földszinti falaira terhelték rá. Bár a tanács már régebben kötelezte Kasselikékat a saját tűzfal megépítésére, ők ennek a felhívásnak évekig nem tettek eleget. Tekintettel arra, hogy a Takarékpénztár erre az épületrészre most építkezni akart, ezt a helyzetet fel kellett számolni. Erre minden bizonnyal sor is került, mivel a Takarékpénztár 1888. júliusában az átalakított épületre használatba vételi engedélyt kapott. Míg az Ybl-hagyatékban fennmaradt, hátsó szárnyakra vonatkozó bővítési tervek egy reprezentatív középület jellegzetességeit mutatják, a Pucher által tervezett és végül megvalósult épület egy szokványos lakóépületnek tűnik, az oldalszárnyakban egytraktusos, a hátsó szárnyban kéttraktusos, szobasoros belső elrendezéssel. Hogy az épület átalakítása Pucher terveinek megfelelően történet meg, azt a főhomlokzat fennmaradt tervét és egy archív ábrázolás összevetéséből állapíthatjuk meg.

Gömöry Judit

Tervezés ideje 
1875.05.1 - 1887 01.1
Mai településnév 
Budapest
Korabeli cím 
Pest, Váci út
Mai cím 
VI. Bajcsy-Zsilinszky út 3.
Építtető 
Pesti Hazai Első Takarékpénztár
Tervező 
Ybl Miklós
Kivitelező 
Pucher József
Épülettípus 
banképület, bérház
Bibliográfiai adatok 

Bauzeitung für Ungarn. VIII. (1879) 301.

Vasárnapi Újság 1890. 6. sz. 90.

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 137.

Déry Attila: Terézváros - Erzsébetváros. VI.-VII. kerület. Budapest építészeti topográfiája 3. Budapest, 2006. 81.