Petőfi-szobor talapzata

Épületleírás 

Az Eötvös-szobor talapzatának megtervezése után Ybl Miklóst egy másik hasonló feladat is megtalálta, amely szintén a Duna-parton valósult meg. A Petőfi Sándor szoborbizottság 1860-ban magánkezdeményezésre, Kemény Zsigmond (1814–1875) lakásán alakult Reményi Ede (1828–1898) hegedűművész elnökletével. A művész néhány év alatt koncertjeivel jelentős összeget gyűjtött össze az emlékmű felállítására. A hét év múlva hivatalossá vált bizottság Izsó Miklóst (1831–1875) kérte fel a szobor elkészítésére, aki ezután európai tanulmányútra indult. 1873-ra, a költő 50. születésnapjára tervezték az avatást, azonban a városszabályozási munkák miatt ez év augusztusában csak a szobor helyének kijelölése történt meg. Izsó betegsége, majd halála után Huszár Adolfot, az Eötvös-szoborpályázat nyertesét bízták meg a munka elvégzésével, aki megvalósult alkotásához felhasználta elődje korábbi mintáit. Az öntésre 1879-ben a bécsi Turbain ércöntödében került sor. „1881 nyarán Ybl Miklós műépítész bemutatá a szobortalapzat tervezetét is a költségvetéssel együtt. A talapzatnak finoman csiszolt mauthauseni gránitból elkészítésére Poschacher Antal kőfaragó vállalkozott […], míg az alapozás megépítését […] Wechselmann Ignác építész vállalta el.” – tájékoztat a Vasárnapi Ujság. Ybl egyes változatain a szoborépítmény sarkait növényekkel és szalagokkal körülölelt kartusokkal ékesítette, és a lépcsők számát is változtatta. A megvalósult alapzat a négy évvel korábbi Eötvös szobornál visszafogottabb, kétrészes fogrovatos főpárkányával a szobor puritán díszleteleme. A fölállított szobor ünnepélyes leleplezése 1882. október 15-én történt.

Hidvégi Violetta

Tervezés ideje 
1881
Építés ideje 
1881 - 1882
Mai településnév 
Budapest
Korabeli cím 
Pest, Petőfi tér
Mai cím 
V. Petőfi Sándor tér
Építtető 
Pest város közönsége
Tervező 
Ybl Miklós
Kivitelező 
Poschacher Antal, Wechselmann Ignác
Épülettípus 
emlékmű