Római katolikus templom, Rákospalota

Épületleírás 

Rákospalotán 1884-ben alakult önálló lelkészség Beller Imre lelkész vezetésével, aki 1889-ben létrehozta a Templomépítő Bizottságot. Feltehető, hogy Ybl Miklóst a tervek elkészítésére az itt 1808 óta birtokos Károlyi család kérhette fel. Ybl 1891. január 22-én meghalt. A ma álló templom építését 1891. augusztus 2-án szavazták meg egy helyi gyűlésen. A Templomépítő Bizottság 1896. október 25-én ásványi Balassa Ernő építész, MÁV főmérnök historizáló, neoromán stílusú terveit fogadta el kivitelezésre, majd a terveket és a költségvetést bemutatta a püspöknek. 1896. december 10-én Chobot Ferenc plébános tette meg az első kapavágást az építkezésen; az elkészült templomot 1900. június 29-én szentelték fel.

A rákospalotai római katolikus templom két tervváltozatának hat tervlapja maradt fenn Ybl Miklós hagyatékában. Az "A" jelű tervlapok közé tartozó vázlattervi szintű alaprajz egy latinkereszt alaprajzú templomot ábrázol. A homlokzat elé lépő torony két oldalához egy-egy a főhomlokzat és az oldalhomlokzatok felé nyitott, a külső sarkokon oszloppal támasztott nyílású előcsarnok kapcsolódik. A templom terében a torony mögötti, a hajó felé három nyílással megnyitott orgonakarzatot követően három haránt irányú téglalap alakú boltszakasz található a négyezet előtt, melyhez kétoldalt a hajó boltszakaszaival egyező méretű és alakú keresztházak kapcsolódnak. A rövid szentély apszisa a nyolcszög öt oldalával záródik. A szentély egyenes szakaszához kétoldalt alacsonyabb négyzetes mellékterek csatlakoznak, közülük a bal oldali az oratórium, a jobb oldali a sekrestye szerepét töltötte volna be. A földszinti terek keresztboltozatos kialakításúak lettek volna; a főhajó, a négyezet, a keresztházak és a szentély boltozata az alaprajzon nincs jelölve. A keresztházakban, illetve a főszentélyben egy-egy oltár látható, a szószék pedig a négyezet szentély felőli jobb oldali pillérén került volna elhelyezésre. A szintén csak vázlattervi szinten kidolgozott homlokzati rajzok közül az egyik az épület főhomlokzatát, a másik a bal oldali homlokzatot ábrázolja. A toronyaljban kialakítandó bejárat a két oldalsó előcsarnokból lett volna megközelíthető. A négyszintes torony harmadik szintjének félköríves záradékú ablakai fölött minden oldalt óra kapott volna helyet. A záró harangszint egy görögkereszt alakú, szárain nyeregtetővel fedett, négyezetén nyolcszögű felépítmény fölött nyolcszögű gúlasisakkal zárt tömeg, ahol a görögkereszt szárai közötti, a belső felől meg nem közelíthető sarokrészeket kívülről ívsoros korlát szegélyezte volna. A homlokzatokon a lábazat fölött vakolatsávozás látható, a pilaszterekkel elválasztott falszakaszokat pedig ívsoros párkány zárta volna. Az ablakok profilozott kerettel, félköríves záradékkal kerültek volna megépítésre. A homlokzatokat a torony oldalain található, domborművekkel díszített lunettaoromzatos ajtók, illetve a keresztházak hármas ablakcsoportjai, oromzatuk kör alakú mérműves ablakai élénkítik.

A szintén három tervlapból álló "B" jelű sorozatban egy a templom alaprajzát ábrázoló helyszínrajz, egy az alaprajzot önállóan ábrázoló tervlap, valamint a hosszház keresztmetszeti rajza találhatóak meg. A "B" változat szerint a templom háromhajós bazilikális térelrendezéssel épült volna meg, a főhomlokzat tengelyében gazdagon tagolt bélletes kapuzat mögötti előtérrel, ennek két oldalán egy-egy a belső felől, illetve a templom jobb oldala mellett szabadon álló, egyszakaszos árkáddal kapcsolt torony felől megközelíthető melléktérrel. A bazilikális belső tér oldalhajói a főhajó szentélye előtt egyenesen záródnak, végfaluk előtt egy-egy oltár állott volna. A főhajó és a mellékhajók bakdúcos, szelemenes fedélszékkel van fedve. A templom szentélye és annak mellékterei az "A" tervváltozattal teljesen megegyező kialakítással épültek volna meg. A "B" tervváltozat szerinti templom homlokzatainak tervezett kialakításáról csupán a keresztmetszeti rajzon látható ablakbélletek tanúskodnak: ezek az "A" jelű tervváltozattal egyező részletképzésűek.

Gömöry Judit

Tervezés ideje 
1889
Mai településnév 
Budapest
Korabeli cím 
Rákospalota
Mai cím 
XV. Széchenyi tér
Tervező 
Ybl Miklós
Épülettípus 
templom
Épület mai státusza 
más terv alapján valósult meg
Bibliográfiai adatok 

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 142.