Wenckheim Frigyes gróf kastélya, Ókígyós

Épületleírás 

Gróf Wenckheim Frigyes (1842–1912) unokatestvérét, Wenckheim Krisztinát (1849-1924) vette feleségül. A házaspárnak több mint 100 000 hold birtoka volt az országban, köztük Békés megyében. Az ókígyósi uradalomban a gróf mintagazdaságot hozott létre. A kastélyát Ybl Miklós tervei alapján építtette fel.

Az egyemeletes, megközelítően téglalap alaprajzú, összetett tömegű épületet a déli homlokzaton három – német neoreneszánsz stílusú oromzattal lezárt – rizalit tagolja. A középsőhöz bal oldalon karcsú torony csatlakozik, jobb oldalon három szegmensíves nyílással fedett terasz kapcsolódik. A keleti homlokzathoz két kisebb bővítmény: kápolna és télikert (pálmaház) épült. A nyugati homlokzaton középen bejárat, mely előtt két oszlopra és félpillérekre támaszkodó építmény áll, tetején baluszteres terasszal. A homlokzatot a délihez hasonló kagyló motívummal díszített oromzat zárja. Az északi homlokzatot két rizalit tagolja, keleti felén árkádsorral kapcsolódik a konyha egyemeletes épülete, melyben személyzeti szobák is helyet kaptak. A téglalap alaprajzú, kilátótoronyként is szolgáló víztorony az épület északkeleti részén emelkedik, felső szintjén félköríves nyílásokkal – a vizet a közeli kútból a konyha alatti gőzgép szivattyúzta a toronyba. A homlokzatokat egyenes záródású ablakok tagolják, a főpárkány fölött a tengelyeknek megfelelően timpanonnal. A rekonstruált alaprajz szerint a földszinti lakószobák a hossztengelyben húzódó középfolyosóról voltak elérhetők a nyugati oldalon: a kert felé a grófné szobái – a kisebb torony földszintjén olvasószobával –, észak felé a gróf szobái, köztük pipatórium és dolgozószoba. A nagyobb közös helyiségek – előcsarnok, szalon, könyvtár és ebédlő – a keleti oldalon helyezkedtek el. Ez az elrendezés megegyezik a zsombolyai Csekonics-kastélyéval. Az emeleten 29 vendégszoba kapott helyet. Az építés kivitelezője Nuszbek József volt, a berendezést javarészt hazai mesterek, a gázvilágítást szolgáltató gépeket a Ganz gyár készítette. A kastélytól távolabb, nyugatra állt a neoreneszánsz stílusú, öntöttvas oszlopokkal alátámasztott istálló, mellette pedig az egyszerűbb kivitelű kocsiszín.

A kastélyt 1879. június 19-én ünnepélyes keretek között avatták fel, az akkori hír szerint felépítése félmillió forintba került, három évvel később ez az összeg már másfél millió forintra rúgott. A kastélyt franciakert vette körül, távolabb tájképi parkot alakítottak ki. A télikertet az 1930-as években lebontották. A kastély 1945-ig állt a család tulajdonában. Ez után, egészen 2011-ig, iskola működött benne.

Hajdú Virág

Tervezés ideje 
1875 - 1879
Mai településnév 
Szabadkígyós
Korabeli cím 
Ókígyós
Mai cím 
Kastély utca 22-23.
Építtető 
Wenckheim Frigyes gróf
Tervező 
Ybl Miklós
Épülettípus 
kastély
Bibliográfiai adatok 

Sisa József: Kastélyépítészet Magyarországon Ybl Miklós korában. Iin: Ybl Miklós építész 1814-1891. Szerk.: Kemény Mária - Farbaky Péter. Kiállítási katalógus. Budapest, 1991. 145-146.

Fekete J. Csaba: Egy gondolat, két kastély: Zsombolya-Csitó, Ó-Kígyós. Architectura Hungariae, VIII. (2006) 4. sz.

Sisa József: Ybl Miklós, a kastélyépítész, Ars Hungarica. XL. (2014) 4. sz. 549-560.