Zichy Pál gróf kastélya, Káloz

Épületleírás 

A Káloz-nagyhörcsökpusztai egykori kastélyt 1853-60 között Zichy Paulai Ferenc (1822–1909) gróf építtette, a kutatás legújabb állása szerint Wéber Antal építésszel. Az a tény, hogy az épület 30 terve az Ybl-hagyatékban található, ám egy részüket Wéber szignálta, többféle magyarázatra vezetett. Az egyik, hogy Ybl Wéberrel együtt az épület társtervezője, a másik az, hogy Ybl egy későbbi átalakítás miatt kapta meg a terveket Wébertől. A tervezés folyamatának legutóbbi vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a kastély első periódusának tervezője Wéber volt, és Ybl később csak átalakította az épületet. Az épület két egysége Z formájú alaprajzot ad: a keleti reprezentatív tömböt a csuklópontban található kapualj a nyugati, kiszolgáló épületrésszel. Az épület változatos alaprajzi konfigurációja, hosszan elnyúló szárnyai éppúgy az angol kastélyépítészetet idézik, mint a változatos, különféle formájú, kubusszerű épületrészek (tornyok, oromzatos szárnyak, sokszögzáródású apszisszerű kiugrások) additív összekapcsolása. A sok csúcsíves záródású nyílás miatt az inkább a gótizáló romantikához sorolható oldott tömegformálása azzal is magyarázható, hogy itt nem volt korábbi épület, s így jöhetett létre az egyik legkvalitásosabb magyarországi romantikus kastély. A belső oszlopos, pilléres, boltozott terek áttekinthető és ugyanakkor funkcionálisan a megrendelői igényt jól kielégítő alaprajzot adtak: a földszinten a grófi, férfi lakosztály reprezentatív helyiségegyüttese alakult ki. A gazdasági épületrészhez földszintes istálló és kocsiszín csatlakozott. Az épület legközelebbi rokonai Wéber vörösvári (ma Rotenturm, Ausztria) Erdődy- és galántai (ma Galanta, Szlovákia) Esterházy-kastélya. 1858-tól az ifjú feleség, Kornis Anna (1836–1901) igényeinek megfelelően bővült az emelet kialakítása mind a fő, mind a gazdasági épületrész fölött: ide kerültek a grófnői lakosztály, a gyermekek és személyzet szobái és a vendégszobák. Átépült a főépületrész főlépcsőháza is. Az építkezés 1860 körül fejeződhetett be. Az 1860-as években újabb változások történtek a változó megbízói igényeknek megfelelően, ezeket már Ybl Miklós tervezte. Így például a gazdasági szárny átjárójának végén a korábbi nyeregkamra átalakításával kápolna jött létre. 1869–1874 között Zichy Pálné Kornis Anna (akitől a kastély az Anna-vár elnevezését kapta) Gottfried Semperrel, a kor nagy építészével levelezett, hogy a kastélyt neoreneszánsz stílusban átalakíttassa. Az 1870-71-ben készült, Zürichben őrzött Semper-tervek végül nem valósultak meg, az épület kisebb változtatásokkal 19. századi formájában állt, míg a II. világháború idején nagyrészt rommá lett.

Farbaky Péter

Tervezés ideje 
1860 -as évek
Közelítő dátum (tervezés) 
-as évek
Építés ideje 
1853 - 1870 körül
Közelítő dátum (építés) 
körül
Mai településnév 
Káloz (Nagyhörcsökpuszta)
Korabeli cím 
Nagyhörcsökpuszta
Mai cím 
Belmajor
Építtető 
Zichy Pál gróf
Tervező 
Weber Antal, Ybl Miklós
Épülettípus 
kastély
Épület mai státusza 
elpusztult
Bibliográfiai adatok 

Károly János: Fejér vármegye története. IV. köt. Székesfehérvár, 1901. 227–231.

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 3.

Sisa József: Adalékok a magyarországi romantikus kastélyépítészethez. In: Ars Hungarica, VIII. (1980) 1. sz.103–125: 104–105.

Sisa József: Gottfried Semper és Magyarország. In: Művészettörténeti Értesítő, XXXIV. (1985) 1–2. sz. 1–10.

Farbaky Péter: Káloz, Nagyhörcsökpuszta (Fejér megye), Zichy-kastély (Anna-vár), 1852-55. In: Ybl Miklós építész 1814–1891. Szerk: Kemény Mária, Farbaky Péter. Budapest, 1991. (Kiállítási katalógus) 210–211.

Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon. A historizmus kora. Budapest, 2007. 148–150.

Fekete J. Csaba –Marótzy Katalin: Egy példa a magyar építészet 1000 évéből: a nagyhörcsökpusztai elpusztult Zichy-kastély. In: Építés – Építészettudomány XXXVI. (2008). 3–4. sz. 143–188.

Marótzy Katalin: Wéber Antal építészete a magyar historizmusban. Budapest, 2009. 58–60.

Sisa József: Ybl Miklós, a kastélyépítész. Ars Hungarica. XL. (2014) 4. sz. 549-559.