Leitner Márk Lipót bérháza

Ybl Miklós 1868-ban Leitner Márk Lipót papírkereskedő számára neoreneszánsz stílusú bérházat tervezett a mai Szent István tér 15. szám alatti telekre. A bérház terveiből az Ybl hagyatékban egy alapozási alaprajz, egy hosszmetszeti rajz, a homlokzat vázlatrajza, metszet- és részletrajzai maradtak fenn, valamint lépcsők, díszítőrészletek részletrajzai és egy közelebbről nem azonosítható, de bizonyosan nem e telken állott gyárépület alaprajzai és homlokzati rajzai. Az alapozási rajz és a keresztmetszeti rajz nyílásosztásuk alapján biztosan két tervváltozathoz tartoztak, melyek közül kidolgozottsága alapján a keresztmetszeti rajz állhat közelebb a végleges tervváltozathoz. A tervcsomag figyelemre legméltóbb része a homlokzati rajzok csoportja, amelyen belül (006) a homlokzat szintjeit, nyílásosztását, főbb tagolóelemeit rögzítő vázlatrajz mellett számos homlokzattagoló elem, így lizénák lábazatának, ablakkeretek profilozásának, párkányoknak részletrajzai is megtalálhatók. Rajtuk sok esetben a homlokzathoz legyártatni szükséges darabszám, egyéb, a kivitelezők részére szóló utasítás is olvasható. A vázlatok biztos kézzel készült jellegrajzok, a kiviteli tervül szolgáló, szerkesztett vázra készült, majd szabadkézi rajzzal befejezett részletrajzok magas szintű grafikai igényességgel készültek, gazdagon vannak modellálva. A részletrajzokat tanulmányozva láthatjuk a szerkesztési segédvonalakat is, így képet alkothatunk arról, hogy a tagozatok megrajzolása során milyen mértékig alkalmazott a tervező szerkesztést, s mely ponttól váltott szabadkézi rajzra. A főhomlokzathoz készült rajzcsoport a tervező részletekbe menő alaposságáról, egy teljes feladatkört magas szinten átlátó és kezelő képességéről tanúskodik. A Leitner-ház építési engedélyét 1868. május 9-én adta meg Pest város tanácsa, többek közt az alábbi kikötésekkel: „a harmadik emeleti főfalak 24", a második emeleti 30", az első emeleti 36", a földszinti 39", a pincze főfalai 45 hüvelyk vastagságban építtessenek, (…) a felső emeleti udvari 18 hüvelykes főfalak valamint a földszintes kapu és egyéb gyöngébb oszlopok egészen téglából építtessenek, a pincze helyiségek lakásul ne használtassanak, a kapu feletti első emeleti erkély hordkövekre, nem pedig a városi területet elfoglaló talpakon nyugvó oszlopokra fektessék, a bóltbejáratoknál az utczai homlokzatvonalon kívül csak egy előhágony alkalmaztassék, a második emeleten lévő és az első emeleten alappal nem bíró válaszfalak vassínekre fektessenek, az árnyékszék csövek fémből készíttessenek, az utczai előszökkellék csak 6 hüvelykes szélességben állíttassék elő, a főpárkányzat kőlemezekkel készíttessék és végül hogy a tető tűzmentesen befödessék.” Az épületet 1877-ben Hecht Jónás textilkereskedő vásárolta meg, aki 1882-ben a ház udvarát nyolc vasoszlop tartotta üvegtetővel fedette le. 1906-ban Lajta Béla tervei szerint épült meg az udvarban egy új, földszintes raktár, 1907-ben az utcai homlokzat bal oldali szakaszának szecessziós portálja.

Gömöry Judit