Kép

Épületleírás

1847-ben leégett a mai Vörösmarty téren álló Német Színház épülete. Helyette a mai Erzsébet téren építettek ideiglenes színházat, mely 1848-ban elpusztult. A második színházat 1853-ban építették fel immár kőből, ez 1870-ig állt fenn. E színház mellett épült fel a téren egy kis kioszk, Bihr József uzsonnázó pavilonja, mely egészen 1873-ig fennállt. Ekkor foglalta el helyét a Hauszmann Alajos által tervezett neoreneszánsz kioszk. Ez utóbbi kioszkhoz Ybl Miklós is készített terveket. Az egyik tervvariáns tervlapjai a Fővárosi Levéltár Ybl-hagyatékában, a másik tervvariáns rajzai a Kiscelli Múzeum Tervtárában találhatóak meg. Hauszmann megvalósult, francia reneszánsz stílusjegyeit hordozó épületével szemben Ybl egyik tervén a neoreneszánsz letisztultabb, összességében szigorúbb, antikizálóbb stílusirányzatában készített vázlatokat a kioszkról. A magas alépítményen álló épületet a kiemelkedő középrészben elhelyezett zeneterem köré szervezte. Alaprajzok nem maradtak fenn a tervek között, a tervezett kialakításról három homlokzati rajz és egy metszet segítségével alkothatunk elképzelést. Az alacsonyabb pavilonszerűen kiképzett, feltehetően sarokrizalitos homlokzatszakaszt lapos timpanonos oromzat zárja. A homlokzatokon egyenes illetve timpanonos szemöldökű, pilaszterkeretezésű ablakok láthatóak. A rajzok erősen vázlatosak, az egyes tagozatok részletei inkább csak utalásszerűen jelennek meg (pl. pilaszterfejezetek), de a klasszicizáló összhatás így is egyértelmű. Az épület külsejének viszonylagos szigorát a belső térben a díszítőelemek gazdagsága oldja fel, a vázlatos rajzon is jól kivehetőek a nagyterembe tervezett szobrok és festmények. A Kiscelli Múzeumba került tervek már jóval közelebb állnak a Hauszmann tervei szerint megvalósult épülethez. A főhomlokzaton és hátsó homlokzaton portikusszal bővített, lekerekített sarkú négyzet alaprajzot mutató épület nagyrészt egybefüggő belső terének kiemelt középrészét domború ívű manzárdtető fedi. Az épület könnyedebb összhatását az oldalfalait és az íves sarokrészeket áttörő nagyméretű, félköríves záródású nyílásoknak köszönheti. A francia reneszánsz építészetet idéző, kiemelt, íves manzárdtetővel lezárt középső épülettömeg egyértelműen rokonítható Hauszmann Alajos megvalósult épületének központi elemével. E tervekhez rövid műleírás is maradt fenn, amely az épület megvalósításának építéstechnológiai alapjait fekteti le, elsősorban a használandó anyagok tekintetében.

Gömöry judit

Bibliográfiai adatok

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Bp., 1956. 141.

Tervezés ideje
1870 után
Mai településnév
Budapest
Korabeli cím
Pest, Erzsébet tér
Mai cím
Erzsébet tér
Építtető
Pest város közönsége
Tervező
Ybl Miklós
Tervek levéltári jelzete
Épülettípus
kioszk
Épület mai státusza
nem valósult meg
Geofield