Clama Alajos házának átépítése, Székesfehérvár

Székesfehérvár városában a Vörösmarty tér 8. számú ház volt az első, amelyikről sikerült a BFL Ybl Miklós Virtuális Archivumában őrzött egyik „azonosítatlan alaprajzával” összehasonlítva bebizonyítanom, hogy a város híres szülötte, Ybl Miklós terve alapján valósult meg.

Az „Ybl-gyanú” a fenti házon kívül több székesfehérvári, az építészeti romantika jegyeit hordozó lakóépület esetében is már korábban felmerült, azonban hiányzott a hiteles bizonyíték, amivel a szerzőség egyértelműen igazolható.

Idézem Fitz Jenőt (1921 – 2011), a Széchenyi-díjas magyar történészt, a székesfehérvári István Király Múzeumot majd négy évtizeden át vezető legendás igazgatót: „…Talán ugyancsak Ybl lehetett a Gagarin tér 1. számú kétemeletes romantikus ház tervezője, ha nem egy ismeretlen helyi építészt láthatunk benne, aki Yblt követte.” (Az 1930-as évek elején épületbontással kialakult, a Fő utcáról nyíló teret 1972-től Gagarinról nevezték el. Eredeti nevét 2004-ben kaphatta vissza)

Sokadszorra átpörgetve az Ybl Miklós Virtuális Archívumban fellelhető azonosítatlan terveket, az „Azonosítatlan homlokzatok” között „Háromszintes épület utcai homlokzata” címszó alatt őrzött, méretezés és szignó nélküli, színezett homlokzati részlet „munkaközi” vázlatáról (jelzet: HU BFL XV.17.f.331.b - a24/5) ráismertem a Fő utca és az egykori Gagarin tér, ma Országzászló tér sarkán álló termetes épületre. A részletképzésekben, díszítő motívumokban van ugyan némi eltérés, azonban az arányokat, nyílásméreteket és az ablakok ritmusát ellenőrizve megállapítható, hogy a mai valóság azonos a régi rajzzal.

Ezzel már a második bizonyított székesfehérvári Ybl-épület is előkerült.

E házzal kapcsolatban egy figyelemre méltó bejegyzés található 1862-ből a városi közigazgatási tanácsülés jegyzőkönyvéből: „561. Felvétetett Clama Alajosnak abbani kérvénye, hogy belvárosi Nádor utczai házát két emeletesre felemeltetni szándékozván, arra a szükséges engedély megadatnék.” Az ülés döntése szerint: „Miután ezen háznak felújítása által Szépítő Bizottmánynak véleménye szerint is az egész úttza ékesittetnék a bemutatott terv szerinti építkezésre a kívánt engedély megadatik.” Bár a mellékelt terv az utókor számára nem elérhető, de már tudjuk, hogy jól döntöttek.

A Székesfehérvár városáról 1826-ban készült Wüstinger József féle felmérés szerint a történelmi belváros elbontott újkori városfala északkeleti bástyájának helyén ekkor már állt egy U alakú épület. A térkép szerint kéttraktusosnak elfogadható sarokház tulajdonosa ekkor Mayer Sebestyén kávés volt. Az ő idejében itt működött a Székes-Fejérvári Polgári Casino. 1841-ben Clama Antal (1785 – 1855) vette meg a házat. Clama Antalról azt tartja a családi emlékezet, hogy familiája olasz származású, valószínűleg Udine környékéről, és szalámigyáros, egyes bejegyzések szerint casearius, azaz sajtkészítő volt. A második felesége Majer Sebestyén unokahúga lett. 1855-ben bekövetkezett halálával fia Alajos lett a ház tulajdonosa. Clama Alajos (1814 – 1885) 19 éves korában Bécsben nősült, házasságából kilenc gyermeke is ott született. Felesége halála után 1849-ben családjával hazatért Fehérvárra, és két év múlva újra megnősült, ő is egy Majer lányt vett feleségül.  A házassági bejegyzés szerint kereskedéssel foglalkozott. Módos, adakozó, közéleti ember volt, a város egyik legtiszteltebb polgára. Az ő nevéhez fűződik a ma is álló, 3 szintesre bővített, kéttraktusos lakóház, a földszinten részben üzletekkel. A sarokház a régi épület helyén áll, azonos alaprajzi kontúrokkal, feltehetően a boltozatos pince és az alsó szintek megtartásával. (A talányra csak egy falkutatás adhatna pontos választ.) Rajtuk kívül még 8 bérlő család lakott a házban. Clama Alajost kilenc gyermeke közül csak két lánya élte túl. Anna Havranek Antal (1829 - 1892) kőfaragó felesége lett. Karolin Pisky László nagyváradi származású református kereskedőhöz ment férjhez. 1909-ben ez utóbbi vő volt a ház tulajdonosa, majd a következő évben „Havas Géza nagytőzsdés 140.000 koronáért megvette a Nádor-utcai Clama féle házat, amely Pisky Lászlónak képezte tulajdonát. „ (Ezután a közbeszédben már Pisky-háznak nevezték az épületet)

A Havranek kőfaragók története nem csupán az Országzászló téri házhoz kapcsolódva tartalmaz érdekességeket, de sok szép művészi alkotást köszönhet nekik Székesfehérvár városa is. A történet a Clama családba Anna oldalán benősült id. Havranek Antallal kezdődik, aki vándorévei után 1855-ben megalapította kőfaragó műhelyét Fehérváron. Testvére, Lajos – inkább restaurátorként - szintén ezt a mesterséget űzte, sőt az ő fiaikból is kővel dolgozó művészek lettek.

A harmadik testvér, József jogi tanulmányait a kecskeméti akadémián befejezve Székesfehérvár rendőrkapitánya lett, majd 1878-tól harminc éven át a város polgármestere volt. 1882-ben ő vezette a város háromtagú küldöttségét a pesti Vigadóban rendezett Ybl-ünnepélyre, ahol a szülőváros nevében tósztot is mondott.

Havranek Antal kőfaragó, szobrász nevéhez számos művészi síremlék, köztéri szobor, emléktábla fűződik. 1867-ben készítette el legnagyobb mesterművét, a ma a felsővárosi templom előtt álló Szentháromság-szobrot. Az ő alkotásai díszítik az egyik, építésznek tanult fia, Ferenc (1867 - 1919) által tervezett kápolnát is a város sóstói Szent Kereszt temetőjében. Kifinomult, művészi épületplasztikai alkotásai által a székesfehérvári építészeti romantika majd minden alkotásán meghagyta kőbe faragott névjegyét.

Havranek Antal kőfaragó mester és Clama Anna házassága 1855 novemberében köttetett. A „Nádor utcai” (ma Fő utca) házra 1862-ben kértek és kaptak engedélyt. Itt most nem  kérdés, hogy kinek a nevéhez fűződhet az a rendkívül gazdag, művészi gipsz vagy római cement öntvény, esetenként éles kontúrokkal, hihetetlen pontossággal kőből faragott épületplasztika, ami elegáns mértéktartással jelenik meg ezen a házon is. 

Miként tartja számon a Havranek szobrászdinasztia munkásságát a magyar művészettörténet?

„Havranek: székesfehérvári szobrászcsalád. 1. id. Antal (1829 – Székesfehérvár, 1892) Budán, Hofhausernél tanult, majd Németo.-ba ment, s Regensburgban a Walhalla építésénél és Münchenben a Bavaria szobor felállításánál dolgozott. Hazatérve egy ideig Ybl Miklós foglalkoztatta, később Székesfehérvárott telepedett le, ahol haláláig működött. 2. ifj. Antal (1865 – Székesfehérvár, 1917. jún.) az előbbi fia. Székesfehérvárott apja szobrászműhelyét vezette tovább. Jelentősebb munkája a gróf Széchenyi család nagycenki síremléke (1911).”

Ezek után egy cseppet sem kell csodálkozni azon, hogy ki volt a ház tervezője.

Még valami figyelemre méltó! Clama Alajos egyidős Ybl Miklóssal, kicsi koruktól kezdve  mindketten a fehérvári ciszterek iskolájába jártak.

A bővítés során az épület új, romantikus utcai homlokzatokat is kapott. A ház Fő utcára néző főhomlokzata 4+2+4 tengelyes. Ennek szegmentíves záradékú kapuja a középtengelyben egy enyhén kiugró falsávból nyílik, ezt a tengelyt hangsúlyozzák mindkét szinten az egybefogott szemöldökű ablakpárok is. A sávozott földszinten üzletek vízszintes szemöldőkű portáljai találhatók. (A mai homlokzaton a vakolatkeretezés a portálok felett ál-szegmensívvel jelenik meg.) Az ablakok profilos keretezésűek, az első emeletiek felett markáns kiülésű konzolos, a második emeletiek felett szolid megjelenésű szemöldök párkányok láthatók. Az ablakok mindkét szinten végigfutó könyöklőpárkányon állnak. Az első emeleti mellvédeken rozettás köténydíszek jelentik a romantikus homlokzat fő ékességét. A második emeleten a könyöklőpárkányban fut egy diszítő sor. A főpárkány frízében ablaktengelyenként romantikus díszítésű, kör alakú padlásszellőzők készültek. A Fő utcai homlokzati architektúra az Országzászló térre befordulva is megjelenik. Ezen az oldalon a homlokzat 1+3+1 tengelyes. Középen az egybefogott három ablaknyílás középső eleme mindkét szinten vakablak. Az épület udvari homlokzatai egyszerű megfogalmazásúak, az emeleti szinteken konzolokon fekvő, újabbkori, vasrácsos függőfolyosó fut. A földszinti üzlethelyiségek terei boltozottak, az emeleti lakások pedig síkmennyezetesek.

Felmerülhet a kérdés, hogy Ybl Miklós a háznak csak a második, avagy mindkét emeletének a tervezője? Határozott véleményem szerint az épület a bővítés előtt eredetileg földszintes volt. (Ez esetleg falkutatással is bizonyítható. Egyéb információ az eredeti állapotról nincs.) Ugyanis a belváros műemlékeiről az 1980-as évek elején készült ún. feltáró lapok szerint az 1859. évi népszámlálás során a házban mindössze Clama Alajos sajt és szalámikészítő családja („összeírtak: 5 főt”) lakott. Ugyanezt igazolja a szintén 1859-es állami és városi adók főkönyve is. Viszont később, az 1879. évi adófőkönyv a házbirtokoson kívül már nyolc ottlakó családot igazol. Nyilvánvaló, hiszen időközben két emelettel megnőtt a ház…

Az épület műemléki védelem alatt áll,

Székesfehérvár, 2025. március 3.

Csutiné Schleer Erzsébet