Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérháza

Az impozáns méretű és megjelenésű historizáló neoreneszánsz stílusú ház a Kálvin tér, Múzeum és Baross utca által határolt szabálytalan alaprajzú telken épült. Az építési vállalkozó Kauser József volt. Az épületnek mind a Kálvin téri, mind a Baross utcai homlokzata 11 tengelyes volt. Bár a homlokzatok hasonlítottak, a Baross utcai oldalon az öttengelyes rizalit nem a földszintről indult, így a második és harmadik emeletet összefogó faloszlopok is erősen kiülő konzolokon álltak. A homlokzatot vízszintesen erőteljes párkányok tagolták. Ez alól egyedül az összekapcsolt második és harmadik emelet volt kivétel. A lábazatként megjelenő földszint és első emelet falfelülete erőteljesen rusztikázott volt. A földszinti nyílások félköríves, a félemeletszerű első emeleti ablakok egyenes záródásúak voltak. A Kálvin téri bejárat hangsúlyát a középső tengely előtt húzódó, oszlopokon álló erkély adta meg. A főemelet aedikulás, szegmensíves oromzatú ablakai fölött a harmadik emeleti ablakok teljesen hangsúlytalanok maradtak. A tervek szerint a negyedik emelet is kevésbé lett volna hangsúlyos, de a megvalósult épületen a rizalit ablakait közrefogó faloszlopok és a főpárkány alatti sgraffito majdnem egyenrangúvá tették a főemelettel.

Az épület két udvar köré szerveződött. A Kálvin téri bejáraton át lehetett megközelíteni a díszudvart és az egyedi megoldású, ívelt karú főlépcsőt. A díszudvar negyedik oldalát, a szomszéd ház tűzfalát Ybl a Budai Takarékpénztárhoz vagy a Róth-házhoz hasonlóan díszkúttal és emeletes vakárkáddal látta el. A főlépcső két karja, egy hosszabb és egy rövidebb ív mentén, egymás mellett húzódott. Az izgalmas látványt nyújtó lépcsőházban a lépcsőkarok öntöttvas oszlopokon nyugodtak. A megoldás egyediségében a Takarékpénztár Reáltanoda utcai főlépcsőjéhez volt mérhető. Az épület vegyes funkciójú volt. A földszinten üzlethelyiségek, az első emeleten irodák, a többi emeleten a díszudvari oldalon igényes, a szabálytalan alakú mellékudvar körül igénytelenebb bérlakások kaptak helyet. A hivatali helyiségekhez vivő bejárat-díszudvar-lépcsőház térsor reprezentatív kialakítású, míg az épület másik része a közönséges bérházak színvonalát mutatta. Az igényes részben a szerkesztés is szimmetrikus: a szárnyak szabályos udvart fogtak közre. A két rész közti minőségi különbség a palota-bérházak kétarcúságát juttatja eszünkbe. A ház Múzeum utcai oldalának harmadik emeletén lakott családjával Ybl Miklós az Üllői út 17. számú házból való elköltözés után húsz éven át, egészen haláláig. Az épület a második világháborúban megsérült, romossá vált, később lebontották. Ma modern irodaház áll a helyén.

Ritoók Pál