Római katolikus plébániatemplom, Nagycenk

A nagycenki plébániatemplom építésére szóló megbízást Ybl Miklós 1860 februárjának első napjaiban személyesen Széchenyitől kapta. Erről Széchenyi Hollán Ernőnek így ír: „Mert Ibel vagy tán Ibi Miklós megtudván, hogy nekem „templom" kell, tüstént felrándult, és azzal (...) már megegyeztem.

1. Mert Ő is quasi „családomhoz tartozik" már régóta — „Wahlverwandschaft" — 's tudom, hogy szeret. —

2. Mert székesfehérvári fiú, így hát ha nem is „Speck" magyar, azért fidelis hazánkfia. —

3. Mert Ő építi a fóti imodát, pesti lovagdát stb. — és most két olyféle templomot épít, mint nekem kell — 's pedig Vásárhelyütt és Nagykárolban."

Ybl először háromhajós, félköríves apszisokkal lezárt egyszerű bazilikát tervezett kereszthajó nélkül, a bejárat előtt kocsialáhajtóval, és ehhez kapcsolt főhomlokzati középtoronnyal. Ezt Széchenyi nem fogadta el a következő indoklással: „Egyre kérem még: ne helyezze ön, hacsak megfér ez az egyházi építkezés géniuszával a tornyot elől a kapuzat fölé, mi nekem mindig úgy tűnt fel falusi templomainkon, mint a tojáson ülő lúd, legyen szerintem azért a torony a templom egyik vagy másik oldalához ragasztva és karzattal ellátva." Ybl e kérésnek megfelelően alakította ki második tervét Széchenyi halála után. 1860 nyarán e tervet elfogadják, s az építkezést meg is kezdik, majd 1864 nyarán fejezik be.

Az épület háromhajós, kereszthajós neoromán bazilika. Jellegzetessége a nyugati homlokzathoz kapcsolódó előépítmény, amelynek magassága megegyezik a főhajóéval, s a Karoling-kori ill. koraromán német templomok ún. Westwerkjére emlékeztet. Főhomlokzatának kiemelt középrészét lizénás, nyújtott ívsoros keretezés díszíti, háromszögű oromzat s rajta huszártorony zárja le. Középtengelyében kisméretű rózsaablak, s Széchenyi-címeres bélletes román kapu nyílik. A főhomlokzat oldalszakaszait éppúgy, mint a többi homlokzatokat is ívsoros román párkányzat és saroklizénák keretezik. Az ablakok félköríves záródásúak a főhomlokzat két oldalán, egy-egy kerek nyílás van. A kereszthajó északi oldalán szintén bélletes kapu van, lunettájában másodlagos elhelyezésű, középkori eredetű dombormű. A kapu felett rózsaablak töri át a kereszthajó falát. Az északkeleti oldalon hasáb alaprajzú, két szinten ikerablakokkal díszített gúlasisakos torony áll. A keresztboltozatos főhajóból tágas félköríves árkádsor vezet a mellékhajókba. Az egyszerű, dísztelen falakat konzolokról induló féloszlopok ritmizálják, az ablakok alatt osztópárkány fut végig. A romantikus kiképzésű főoltáron Carl Blaas festménye Szent Istvánt ábrázolja, amint Magyarországot Szűz Mária oltalmába ajánlja, a baloldali mellékoltárra pedig Széchényi Ferenc bécsi házikápolnájából hozták a korábbi eredetű képet, mely Krisztus ostorozásának jelenetét mutatja.

Kemény Mária