Unger Henrik bérháza

A két részből álló telek családi örökség részeként és vásárlással 1847-ben került a gazdag és művelt Unger Henrik (1809–1877) tulajdonába. Az építész személyének kiválasztásában fontos szerepet játszottak az emberi kapcsolatok. Az építtető Antal nevű testvére Pollack Mihálynak, Ybl mesterének egyik lányát vette feleségül. A kitűnő klasszicista építész fia, Pollack Ágoston pedig az 1840-es években társas viszonyban állt Ybl Miklóssal.

Az engedélyezési terveket 1852. március 15-én a kivitelező építőmester Wagner János (1813–1904) szignálta. A Pest város Szépítő Bizottmányához benyújtott tervek alaprajzai teljesen megegyeznek a megvalósult épülettel, ellenben a homlokzati rajz nem felel meg a két utcára tekintő ház egyik nézetének sem, de méretezése alapján a kilenctengelyes terv a Magyar utcai homlokzathoz kapcsolható. A díszes Múzeum körúti oldalon alkalmazott bizánci, mór, gót és reneszánsz elemek együttese elismerést és kritikát egyaránt kapott a korabeli sajtóban: „E ház, mintha mézeskalácsból nyomták volna, oly cifra és mesterkélt. Rajta az építészet minden stílje képviselve van.” A klasszicizmus síkszerű kialakításához szokott szemre szokatlanul hatott a bérház mozgalmassága, de azért voltak akik „igen csinosnak” tartották. A fóti templommal egy időben született bérház sok rokonságot mutat a romantikus megjelenésű egyházi épülettel. Az Unger-ház Múzeum körútra néző nyílásai a földszinten és az első emeleten félkörívesek, a második emeleten pedig szegmensíves lezárásúak. Az első emeletre erkélyek kerültek, amelyeket szárnyas oroszlánok tartanak. Az erkélymellvéd csillagdísze a gazdagon formált főpárkány zárásában is megjelenik. A forgalmas Kossuth Lajos – ekkor Hatvani – utca közelében, a korabeli Országúton emelt háromemeletes bérház páratlanul gazdag főhomlokzatával ellentétben a Magyar utca felé, a mellékutcához illeszkedve egyszerűbb kialakítással fordul. Csak a Reáltanoda utcára néző három ablaktengely hangsúlyos, az utcaképben elfoglalt helyének megfelelően. Az átjáróház udvarában nagyvonalú reneszánsz árkád látható a megszokott körfolyosó helyett. Az építész és a jómódú építtető egymást inspiráló együttműködése izgalmas félköríves romantikus bérházat eredményezett, amelyben a velencei gótika és a város XV. századi reneszánsz építészeti elemei egyaránt felfedezhetők. Feltehetően utazásaik és a korabeli szaklapok mintalapjai alapján választották ezt az 1850-es évek elején teljesen újszerű megfogalmazást.

Hidvégi Violetta