Kép

Épületleírás

E saroktelken a 19. század elején a térképeken egy kisebb U alaprajzú épületet láthatunk, melynek főtengelye a Ráday utca vonalára merőleges volt, és a mai saroktól kissé távolabb helyezkedett el. Károlyi György megbízásából Ybl Miklós 1875-1876-ban készített terveket a nagyméretű, szabálytalan alakú telek teljes beépítésére. Ybl tervein egy nagyszabású, három udvar körül kiépített épületet látható. Ez az épület részben besorolható Ybl több udvar körül kiépült palotabérházai közé, de alaprajzi megoldásait alapvetően meghatározta a telek szabálytalan formája. Megrendelői igény lehetett a palota és a bérház egymástól való fizikai elkülönítése. Ezt Ybl úgy oldotta meg, hogy a bérházat a forgalmasabb Ráday utca felőli, a palotát a csöndesebb Erkel utca felőli bejárat mögött alakította ki. Az épület elrendezésének alapkoncepciója az lett, hogy mind az Erkel utca felől nyíló kettős udvar, mind a Ráday utca felől nyíló szimpla udvar az utcai homlokzatokra merőleges hossztengellyel kerüljön kialakításra. Így jött létre a Ráday utca felőli bejárat mögött egy kisebb körülépített udvar, az Erkel utcai bejárat mögött egy nagyobb körülépített, és egy kisebb, hátsó telekhatár felé nyitott udvar. A telek formájából adódó alaprajzi szabálytalanságokat Ybl nagyrészt a Ráday utca felől kialakított bérház lakásaiba szorította, de itt is ügyelt arra, hogy a szabálytalan alaprajzú helyiségek száma a lehető legkisebb legyen.

Az épület homlokzatai az alaprajzi elrendezéshez képest kevés meglepetést tartogatnak. Az visszafogott neoreneszánsz jelleggel kialakított utcai homlokzatokon a félköríves nyílásokkal áttört földszint rusztikusabb kváderezésű falsíkkal került kialakításra, míg az emeleteken a vízszintes vakolatsávozású falsíkon egyenes záródású, a kiemelt helyeken timpanonos szemöldökű ablakok találhatóak. A sarokarmírozással kiemelt sarokrizalitok első és második emeleti ablakait pilaszterkeretelés és erőteljes, tagolt szemöldök emeli ki. Az udvari homlokzatokon a reneszánsz díszítőelemek még visszafogottabban jelennek meg, az utcai homlokzatok nyílásformái a belső homlokzatokon is visszaköszönnek: a földszinten félköríves záródású, az emeleteken egyenes záródású nyílásokat találunk. A Ráday utcai bérház udvari homlokzatai előtt külső folyosó fut körbe, az Erkel utcai palota udvara két oldalon olaszos hatású, loggiás folyosóval került kialakításra. A tervek között fennmaradt egy tervváltozat földszinti alaprajza, mely a palotarész udvara merőben más kialakítást kapott volna. A bejáratból oszlopos előcsarnokon át lehetett volna megközelíteni az udvar terébe mélyen benyúló lépcsőházat. A megvalósult terv a bejárati részt jóval egyszerűbben oldja meg, a palotarész bérházzal határos udvari szárnyába helyezve a lépcsőházat.

Gömöry Judit

Bibliográfiai adatok

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 68.

Ritoók Pál: Ybl Miklós bérházainak alaprajzi tipológiájához. In: Ybl Miklós építész. Szerk.: Kemény Mária - Farbaky Péter. Budapest, 1991. 54-55., 58.

Tervezés ideje
1875 - 1876
Építés ideje
1875 - 1876 körül
Mai településnév
Budapest
Korabeli cím
Pest, Soroksári út - Hárompipa utca
Mai cím
IX. Ráday utca 18; Erkel Ferenc utca 15.
Építtető
Károlyi György gróf
Tervező
Ybl Miklós
Tervek levéltári jelzete
Épülettípus
palotabérház
Geofield

Tervrajzok

Részletek