Kép

Épületleírás

1871. február 2-án 58 éves korában elhunyt báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke. Pest város közgyűlése már a hónap végén elhatározta, hogy méltóképpen megörökíti az író és államférfi emlékét, a szobor felállításának ügyét pedig az Akadémiára bízta. A testület március végén gyűjtést indított. Pest városa öt, míg Sina Simon (1810–1876) az egykori Eötvös-birtok korabeli ura három ezer forinttal járult hozzá a költségekhez. Erzsébet királyné ezer forintot adományozott a nemes célra. A szoborbizottság, amelybe a főváros delegálta Ybl Miklóst, 1874. május 15-én öt pályaművet értékelt, és a fiatal Huszár Adolfnak (1843–1885) szavazott bizalmat mintája átdolgozásával. A szobrász olaszországi tanulmányútja után 1876 őszén mutatta be újabb munkáját, amelyet már felállításra alkalmasnak ítéltek. Az elkészült műről a bécsi akadémia tanára, Caspar von Zumbusch (1830–1915), a monumentális bécsi Mária Terézia szobor tervezője is pozitívan nyilatkozott. Ybl a szoborbizottság felkérésére egy év múlva készített változatokat a szobortalapzatra, amelyek közül a háromlépcsős lábazatán babérleveles szalagfonattal ékesített, főpárkánya alatt fogrovatos került elfogadásra. Faragását Kauser Jakab készítette mauthauseni gránitból, míg az alapozást Wechselmann Ignác építőmester végezte. 1878 tavaszára elkészült a gipszminta, de a Bécsben öntött szobor megrepedt, az ismétlés miatt egy évet késett az avatás. „Ma már ott áll, talapzatán […] a Duna-parton, a Lánchíd tér s Akadémia felé fordított arcczal, ahonnan belátja a szép tért, rajta tudományos hatása egyik fő színterét, az Akadémiát, maga előtt Széchenyi, Deák […] szobraival…” – adta hírül a Vasárnapi Ujság az avatáskor. „A díszes talapzat: Ybl terve […] s méltó álló helyéül szolgál a szép szobornak, küszöbül, hová a nemzet koszorúit aggassa.” A tér az 1879. május 25-i leleplezéskor kapta az Eötvös tér elnevezést. Ybl Miklós nemcsak a szobor felállításában vállalt részt, hanem az ercsi temetőben lévő Eötvös-síremlék is az ő alkotása. A magas talapzatra helyezett obeliszk homlokoldalán az elhunyt domborművű képmása látható.

Hidvégi Violetta

Bibliográfiai adatok

Buday József: Eötvös József báró szobrának leírása és története. Budapest, 1895. Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 89–90, 149. Ybl Miklós építész 1814–1891. Szerk. Farbaky Péter – Kemény Mária. Budapest, 1991. 260. A modern reneszánsz derült idomai. Válogatás Ybl Miklós (1814–1991) épületeiből. Szerk.: Hidvégi Violetta – Ritoók Pál – Vasáros Zsolt. Budapest, 2014. 292–293.

Tervezés ideje
1877 - 1878
Építés ideje
1878 - 1879
Mai településnév
Budapest
Korabeli cím
Pest
Mai cím
V. Eötvös tér
Építtető
Pest város közönsége
Tervező
Ybl Miklós
Kivitelező
Kauser Jakab, Wechselmann Ignác
Tervek levéltári jelzete
Épülettípus
emlékmű
Geofield
Leaflet Map data © Google