Lánchíd Rt. székháza
Épületleírás
Az új székházat Buda város tanácsának ösztönzésére építtette a Lánchíd Társulat 1867-ben, mert korábbi házának homlokfala a Lánchíd építése után kialakított utcaszabályozási vonalat átlépte. Ybl Miklós az engedélyezési terveken, amelyeket 1867. március 28-án nyújtott be, gazdagabb architektúrával ábrázolta az épületet. Az építkezést 1869-ben fejezték be. 1870-ben a Lánchíd megváltásakor a Társulat székháza is az Államkincstár tulajdonába került. A földszinten kávéházat, majd sörházat rendeztek be, 1936-tól közigazgatási és területi bíróságok működtek az épületben.
A tizenegy-tengelyes Fő utcai és Bem rakparti, s a kilenctengelyes Clark Ádám téri homlokzatokat körbefutó, erőteljes kiülésű főpárkány koronázza, s mind a földszint, mind az első emelet fölött erőteljes övpárkány tagolja. A széleken mindhárom homlokzatot egytengelyes sarokrizalit zárja le, köztük mindhárom homlokzaton egyenletes ritmusban vonulnak végig az ablakok, amelyek a földszinten félköríves, az emeleteken egyenes záródásúak. Szemöldökpárkányaik a klasszicista hagyománynak megfelelően az első emeleten plasztikusabb háromszögű oromzatot kapnak, míg a második emeleten egyszerűbbek. Az épület középtengelye alig hangsúlyozott, a szegmensíves kaput dór lizénapár kereteli. A sarokrizalitok architektúrája gazdagabb, a földszinti girlandos tábladíszek, az első és második emeleti finom kannelurás, korinthoszi fejezetű, széles állású féloszlop-párok a fölöttük golyvázódó párkányzattal, s a lezáró bábos attikával vertikális keretbe fogják a homlokzatot. Az eredetileg kéttraktusos, függőfolyosós épületet ma középfolyosós, háromtraktusos beosztás jellemzi. Fennmaradtak a háromkarú főlépcső kannelurás törzsű kompozit fejezetű öntöttvas tartóoszlopai, s a patkó alaprajzú melléklépcső is.
Kemény Mária
Bibliográfiai adatok
Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 47, 135.
Ybl Miklós építész 1814-1891. Szerk.: Kemény Mária - Farbaky Péter. Kiállítási katalógus. Budapest, 1991. 232-233.