Say-ház, Székesfehérvár

Még Ybl Miklós születése 200. évfordulójának évében, 2014-ben is, a tudomány akkori állása szerint a nagy építésznek nem volt a szülővárosában, Székesfehérváron olyan megvalósult épülete, amelynél a szerzősége bizonyított. Sőt Ybl és a város kapcsolatáról is csupán oly elenyésző számú adat volt ismert, ami az oldalági leszármazott Ybl Ervin művészettörténész által összeállított, alapműnek tekinthető, terjedelmes monográfiában is csupán egy kis széljegyzetet tudott megtölteni. Bár feltehetően a családi szálak Ybl fehérvári iskolai évei után a felfelé ívelő, gazdag pályáján sem szakadtak meg.

Az „Ybl gyanú” valójában már több fehérvári épület esetében is felmerült. Ezek formai elemzéssel ugyan szinte bizton voltak  feltételezhetők a nagy építész alkotásaiként, hiteles dokumentummal azonban nem sikerült egyet sem igazolni. Szakirodalmi szerzők ebben a sajátos témában különböző fokú merészségről avagy óvatosságról tettek tanúbizonyságot.

Ybl és szülővárosa építészeti kapcsolatáról határozott hangon nyilvánult meg 1931-ben a Székesfehérvári Szemlében megjelent „Gróf Széchenyi István és Ybl Miklós” című közlemény, melyben Ybl érdemeiként felsorolva Pesten megvalósult nagy munkáit és vidéki főúri kastélyait, végül: „Székesfehérvárott a Vörösmarty-tér Say-háza hirdeti művészetét.” Ez tekinthető a helybéli tudományos közemlékezet még belátható időtávolságban megtett állításának.

Ybl Ervin széljegyzete szerint: „1860 körül tervezi Ybl Székesfehérvárott, a Vörösmarty téren az egyemeletes Say féle ikerházat….”, majd hivatkozik egy 1930-ban közreadott műre (Marschall Rafael: Székesfehérvári kalauz), mely szerint a Vörösmarty teret körülvevő „paloták közül néhányat Ybl tervezte”.

Dr. Fitz Jenő (1921 – 2011) Széchenyi-díjas magyar történész, a székesfehérvári István Király Múzeumot majd négy évtizeden át vezető legendás igazgatója, az alábbi véleményének ad hangot: „A romantika legjelentősebb helyi mestere a város szülötte, Ybl Miklós. További kutatásokra vár a nagy építész székesfehérvári kapcsolatainak felderítése… Helyi kapcsolataira mutatnak építkezései is, amelyek 1860 - 65 közé tehetők. Ezek közül legkorábbi talán a Say-ház (Vörösmarty tér 8.), amely a klasszicizmusból a romantikába való átmenet jegyeit hordozza…”

Az Ybl Bicentenárium évében megjelent „YBL ÖSSZES” alkotógárdája, Halász Csilla – Őrfi József – Viczián Zsófia szerint: „Nincsen biztos forrás arra nézve, hogy a székesfehérvári Vörösmarty tér három „Ybl-épülete” valóban a neves mester munkája. Mégis egyértelműnek tűnik a kérdés, ha az összes többi Ybl-épületet is végigjárjuk. Az érzés ugyanaz, a részletmegoldások és a logika is stimmelnek. Már eleve az, ahogy a három épület kompozíciós szempontból kiegészíti egymást, nagyobb rendező elmével bíró alkotóra vall. … Mi legalábbis azt gondoljuk, a székesfehérvári Vörösmarty tér három épületét, a 6-os, 8-as és 10-es számút Ybl Miklós, a város szülötte tervezte.”

2014 óta szenvedélyesen kutatom a válaszokat az Ybl Miklós és szülővárosa, Székesfehérvár kapcsolatáról feltett kérdésekre.

A mai Vörösmarty tér területe az 1826 évi Wüstinger féle felmérés szerint a fehérvári belvároshoz délkelet felől csatlakozó majorság volt, néhány gazdasági épülettel. A XVI. századi védműrendszer déli rondellája és a csatlakozó városfal szakaszok fokozatos elbontása után ebben az irányban megnyílt a város, és a területnek a forgalom megnövekedésével nagyobb hangsúlya lett. Az egykor Széchenyi Istvánról elnevezett, térré kiszélesedő utca mindkét térfala az 1860 körüli években épült ki. A téren 1866. május 6-án nagy ünnepély keretében felavatták az ország első, Vörösmarty Mihályról készült szobrát, Vay Miklós alkotását. Azóta a tér ezt a nevet viseli. A XIX. század első éveiben Székesfehérvárról készült postai képeslapok nagy része a Vörösmarty teret és romantikus házsorát ábrázolja.

A sejtések megerősítésére az első döntő válasz a Budapest Főváros Levéltár Ybl Miklós Virtuális Archívumában az „Azonosítatlan tervek” között leltem meg. Az „Azonosítatlan városi lakóépületek” zsebben gyanússá vált a HU BFL XV.17.f.331.b - a14/21 jelzetű „Szimmetrikus épület földszinti alaprajza, hiányos” elnevezésű, megnyirbált tervlap, mely egy U alakú ikerház méretezés nélküli, halovány ceruzás vázlatát tartalmazta. Ezt összehasonlítva egy 1981-ben a székesfehérvári történelmi belvárosról készült vezérszint felmérés földszinti alaprajzi ábrájával, az azonosság miatt immáron bizonyossá vált, hogy a Vörösmarty tér 8. számú, egykori Say-ház Ybl Miklós terve alapján épült.

Minden kétséget kizárva megleltem Ybl Miklósnak a tudományosan elsőként bebizonyított, megvalósult épületét a szülővárosában, Székesfehérváron, a Vörösmarty téren!

Az Ybl féle alaprajzi vázlat a szimmetrikus épületet két bejárati kapuval, két kapualjjal és önálló lépcsőházakkal ábrázolja. Az 1981-es felmérési ábra szerint, és a mai valóság is ezt igazolja, hogy a házon csak egy bejárati kapu látható. Ugyanis a jobboldal kapualjat utólag szobaként beépítették és itt a homlokzatra a megszűntetett kapu helyett ablak készült. Hogy eredetileg mégis ikerházként valósult meg, igazolja a mai hálószobának a megmaradt kapualjéval azonos boltozott, gurtnis mennyezete. A korabeli képeslapok, felvételek alapján a változás 1916 és 1954 között valósulhatott meg.

Az egykori építtetőjéről elnevezett Say-ház 1860-ban már állt. Egy korábbi, az 1826-ban készült Wüstinger féle térkép szerint a mai, alápincézett ház utcai szárnyának északi része és az abból induló udvari szárny helyén két majorsági épület állt. Nem kizárt, hogy a ház legalsó szintje magában rejti az egykori falak maradványait.

A székesfehérvári Vörösmarty tér páros számú oldalán a szimmetrikusan megkomponált, zártsorú, dekoratív térfal tengelyében áll az egyemeletes lakóház, melynek az eredeti szerkesztés szerint az utcai homlokzata is szimmetrikus. Közepén a kéttengelyes álrizalitnak jelenleg csak az egyik felén nyílik a ház közös bejárata. A háromtengelyes oldalrizalitok mindkét szintjén az ablakok félköríves záradékú üres szoborfülkét fognak közre. Az ablaknyílások vízszintes záradékúak, felettük mindkét szinten konzolos szemöldökpárkány, a földszinti ablakok alatt keskeny, konzolos mellvédpárkány, az emeleti ablakok alatt köténydísz készült. A fogrovatos főpárkány frízmezőjében kör alakú szellőzőnyílások, a középrizalitban a fríz alatt hangsúlyos fogrovatsor láthatók. A szegmensíves boltozatú, hevederekkel tagolt kapualjából kétfelől egy-egy nagyterű lépcsőház nyílik. A húzott karú, vörösmészkő fokos, öntöttvas korlátos lépcsők az orsótérben egy-egy kannelurázott, palmettadíszes, abroncsos oszlopra támaszkodnak. Az udvari szárnyakon kétoldalt konzolokon nyugvó, öntöttvas korlátos függőfolyosók futnak.

Az Ybl Miklós Virtuális Archivumban 6469 számon őrzött, HU BFL - XV.17.f.331.b - a38/5 jelzetszámú, Ybl által szignált, „Gang. Gitter von H.. Say” feliratú, azonosítatlan lakatosszerkezet ábrázoló tervrajz is erősíti Ybl Miklós alkotói részvételét a Say-ház megvalósításában. Jóllehet, ma sem a gangon, sem a lépcsőházban nem a terv szerinti, szolid mintázatú korlát, hanem a romantika korára egyébként jellemző más, díszes öntöttvas gyártmányok láthatók.

A romantikus lakóház több mint kilencven éven át a XVII. század végén német földről betelepülő és nagy tekintélyt szerzett fehérvári polgárcsalád, a Say család birtokában volt. Az építtető dr. Say József (1815-1885) „nemességszerző” orvostudor, városi törvényhatósági bizottsági tag, takarékpénztári igazgató és a felesége Flits Amália voltak az első tulajdonosok. Unokájuknak, a neves festőművész, főiskolai tanár, tanügyi főtanácsos Say Gézának (1892-1958) is e házban volt az otthona és a jobboldali udvari szárny emeletén a műterme. Az ingatlan 1941-ben még a Say család birtokában volt.

Az épület történetével kapcsolatban bizonyára meghatározó jelentőséggel bír, hogy Ybl Miklós és a nála csupán egy ével fiatalabb Say József egyaránt a ciszterciek székesfehérvári iskolájának, majd gimnáziumának tanulói voltak. Továbbá a Say család tagjai több ízben is bizonyíthatóan feltűntek Ybl Miklós életútjában.

A MMA-MÉM-Műemléki Dokumentációs Központban őrzött dokumentációk között többek között megtalálható  a házról 1956-ban a Épülettörténeti Tanszék által készített Felújítási dokumentáció, és a Fejér Megyei Tervező Iroda által 1962-ben készített Homlokzatfelújítási engedélyezési terv.

A Vörösmarty tér 8. számú házat követően további székesfehérvári épületekről is bizonyosságot találtam, hogy a város szülötte, Ybl Miklós terve alapján valósultak meg.

Székesfehérvár, 2025. március 3.

Csutiné Schleer Erzsébet