Description
A Lánchíd 1849-es és az Alagút 1857-es átadása után alakult ki a budai rakpart mellett a téglalap alaprajzú, kicsit szűkös Lánchíd tér. A Budai Takarékpénztár és a Magyar Tudományos Akadémia épületei a magyarországi neoreneszánsz építészet legkorábbi alkotásai voltak, sajnos az Ybl-épület ma már nincs meg. 1860. augusztus 27-én kezdődött el az építkezés, a kivitelező mester Diescher József volt. Kétemeletes, belsőudvaros egykori épületének telke a tér északnyugati negyedét alkotta, főhomlokzata kelet, a Lánchíd felé nézett. A 3+5+3 tengelyes architektúra erőteljes horizontális tagolású volt, az épületsarkokon armírozással, a középrizalitot a sarkokon pilaszterrend, a középső mezőkben ¾ oszlopok emelték ki, az első emeleten vörös márvány konzolokra támaszkodó erkéllyel, a főpárkány fölött címerrel díszített áttört balusztrádos attikával. A földszinten félköríves, a két emeleti szinten egyenes záródású ablakok nyíltak. A déli homlokzat 2+3+2 tengelyes beosztású volt, a középrizalitot itt is konzolokra támaszkodó erkély díszítette. Az udvart három oldalról félköríves árkádokkal kísért folyosó övezte, a negyedik oldalon vakarchitektúrában megismételve. A földszinten és az emeleten korinthoszi oszlopok tartották – vállkő közbeiktatásával – az archivoltokat, míg a második emeleten öntöttvas anyaggal jelent meg ugyanez a vonalrajz, az ívháromszögekben kör alakú betéttel. Az udvari architektúra könnyedsége genovai cinquecento palotákéra emlékeztet. A belső közlekedést a háromkarú vörös márvány anyagú lépcsőház biztosította. Az épület földszintjén kávéház és a bankfiók kapott helyet. A Budai Takarékpénztár 1846-ban alakult, majd 1869-ben fuzionált a Pest-Budai Fővárosi Takarékpénztár Rt.-vel, ekkor neve Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztárra változott. A II. világháborúban az épület súlyosan megrongálódott, a tér bővítése miatt nem állították helyre, maradványait 1949-ben lebontották, csak az északi udvari szárny földszintjét és az első emeleti oszlopokat, valamint a tűzfalak kiképzését őrizték meg. Sajnos néhány éve ezeket is lebontották, egy ide tervezett szálloda miatt, ahol majd néhány eredeti részletet be szeretnének mutatni.
Farbaky Péter
Bibliography
Horler Miklós és mások: Budapest műemlékei. Szerk.: Pogány Frigyes. I. kötet. Budapest, 1955. 695, 697.
Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956, 34–35.
Gerő László: Pest-Buda építészete az egyesítéskor. Budapest, 1973, 34, 150–153.
Ybl Miklós építész 1814–1891. Szerk: Kemény Mária, Farbaky Péter. Budapest, 1991. (Kiállítási katalógus) 216–217.
Ybl Miklós. Vál. és szerk.: Gerle János és Marótzy Kata. Budapest, 2002. (Az építészet mesterei), 62–63.
Marótzy Kata: A Budai Takarékpénztár székháza. In: A modern reneszánsz derült idomai. Válogatás Ybl Miklós (1814–1891) épületeiből. Szerk.: Hidvégi Violetta, Ritoók Pál és Vasáros Zsolt. Budapest, 2014. 66–69.
Rozsnyai József: Ybl Miklós 1860-as évekbeli műveinek előképeiről és stíluskapcsolatairól. Ars Hungarica. XL (2014) 521-522.