Kép

Épületleírás

A Lánchíd 1849-es és az Alagút 1857-es átadása után alakult ki a budai rakpart mellett a téglalap alaprajzú, kicsit szűkös Lánchíd tér. A Budai Takarékpénztár és a Magyar Tudományos Akadémia épületei a magyarországi neoreneszánsz építészet legkorábbi alkotásai voltak, sajnos az Ybl-épület ma már nincs meg. 1860. augusztus 27-én kezdődött el az építkezés, a kivitelező mester Diescher József volt. Kétemeletes, belsőudvaros egykori épületének telke a tér északnyugati negyedét alkotta, főhomlokzata kelet, a Lánchíd felé nézett. A 3+5+3 tengelyes architektúra erőteljes horizontális tagolású volt, az épületsarkokon armírozással, a középrizalitot a sarkokon pilaszterrend, a középső mezőkben ¾ oszlopok emelték ki, az első emeleten vörös márvány konzolokra támaszkodó erkéllyel, a főpárkány fölött címerrel díszített áttört balusztrádos attikával. A földszinten félköríves, a két emeleti szinten egyenes záródású ablakok nyíltak. A déli homlokzat 2+3+2 tengelyes beosztású volt, a középrizalitot itt is konzolokra támaszkodó erkély díszítette. Az udvart három oldalról félköríves árkádokkal kísért folyosó övezte, a negyedik oldalon vakarchitektúrában megismételve. A földszinten és az emeleten korinthoszi oszlopok tartották – vállkő közbeiktatásával – az archivoltokat, míg a második emeleten öntöttvas anyaggal jelent meg ugyanez a vonalrajz, az ívháromszögekben kör alakú betéttel. Az udvari architektúra könnyedsége genovai cinquecento palotákéra emlékeztet. A belső közlekedést a háromkarú vörös márvány anyagú lépcsőház biztosította. Az épület földszintjén kávéház és a bankfiók kapott helyet. A Budai Takarékpénztár 1846-ban alakult, majd 1869-ben fuzionált a Pest-Budai Fővárosi Takarékpénztár Rt.-vel, ekkor neve Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztárra változott. A II. világháborúban az épület súlyosan megrongálódott, a tér bővítése miatt nem állították helyre, maradványait 1949-ben lebontották, csak az északi udvari szárny földszintjét és az első emeleti oszlopokat, valamint a tűzfalak kiképzését őrizték meg. Sajnos néhány éve ezeket is lebontották, egy ide tervezett szálloda miatt, ahol majd néhány eredeti részletet be szeretnének mutatni.

Farbaky Péter

Bibliográfiai adatok

Horler Miklós és mások: Budapest műemlékei. Szerk.: Pogány Frigyes. I. kötet. Budapest, 1955. 695, 697.

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956, 34–35.

Gerő László: Pest-Buda építészete az egyesítéskor. Budapest, 1973, 34, 150–153.

Ybl Miklós építész 1814–1891. Szerk: Kemény Mária, Farbaky Péter. Budapest, 1991. (Kiállítási katalógus) 216–217.

Ybl Miklós. Vál. és szerk.: Gerle János és Marótzy Kata. Budapest, 2002. (Az építészet mesterei), 62–63.

Marótzy Kata: A Budai Takarékpénztár székháza. In: A modern reneszánsz derült idomai. Válogatás Ybl Miklós (1814–1891) épületeiből. Szerk.: Hidvégi Violetta, Ritoók Pál és Vasáros Zsolt. Budapest, 2014. 66–69.

Rozsnyai József: Ybl Miklós 1860-as évekbeli műveinek előképeiről és stíluskapcsolatairól. Ars Hungarica. XL (2014) 521-522.

Tervezés ideje
1860 - 1862
Mai településnév
Budapest
Korabeli cím
Buda, Donau Strasse - Berg Strasse
Mai cím
I. Fő utca 2.
Építtető
Budai Takarékpénztár
Tervező
Ybl Miklós
Kivitelező
Diescher József
Tervek levéltári jelzete
Épülettípus
banképület, bérház
Geofield