Széchenyi Béla gróf palotája

Ybl Miklós hagyatékában harminckilenc olyan tervlap található meg, mely gróf Széchenyi Béla budai palotájának építéshez készült. A tervcsomagban található három különféle gondosan kidolgozott alaprajz, melyek mindegyike bravúros megoldást kínál a trapéz alakú, elméletileg rossz adottsággal bíró telek beépítésre. Az alaprajzok között található egy Duna-partra néző bejárattal kialakított változat, de a palota végül a Lánchíd utca felől nyíló bejárattal épült meg. A mindkét homlokzatán kilenc-kilenc tengelyes palota Duna parti oldalának magasföldszintjén szalonsor húzódott, míg a nyugati oldalon a középtengelyben nyíló kapualjtól északra a pincéhez csigalépcsővel kapcsolt tálaló, illetve ebédlőhelyiség kapott helyet, míg délre egy kisebb lakosztály, illetve a legdélebbi tengely mögött melléklépcsőház került a terven elhelyezésre. A belső közlekedést a tervező a trapéz alakú alaprajz középtraktusának északi végén fennmaradó, erősen nyújtott háromszög alakú térben elhelyezett folyosóval, lépcsőkkel oldotta volna meg. A Lánchíd utcai bejáratra szervezett épülethez alaprajzi elrendezés tekintetében két apróbb eltérések mutató terv maradt fenn, ezek jól láthatóan erősen különböző térélményű épület megszületését eredményezték volna mindkét változat megépülése esetén. Míg az egyik változat melléklépcsőháza hozzávetőleg négyzetes alakú, sarkain ívelt térben kapott helyet, s tágas orsótere sarkain oszlopok álltak volna, addig a másik tervváltozat szerint az épület sarkában ovális alakú melléklépcsőház épült volna. Az első változat kapualjában annak teljes szélességét elfoglaló egykarú lépcső található, mely így egy erősebben megemelt félszinti járószintet eredményezett volna az alagsor fölött az épület nyugati traktusában, s a középfolyosóról a dunai földszinti traktusba egykarú lépcsőn lehetett volna tovajutni. Ezzel szemben a másik tervváltozat szerint a kapualjban nem került lépcső kialakításra, ellenben a középfolyosó északi végén egy kétkarú, U alakú lépcsőház szolgál a dunai traktus megközelítésére. Az első tervváltozat szigorúbb, egyenes vonalakkal, síkokkal határolt élekkel, terek megépítésével számolt, míg a másik tervváltozat szerint – az ovális melléklépcsőházhoz illően – a kapualj, illetve a dunai traktusba érkező lépcsőkar tengelyében félköríves fülkék metsződtek volna a faltestekbe. A két tervváltozat közül feltehetőleg a második nyerhette el a megbízó tetszését, erre utal legalábbis az ezen a tervváltozaton található, részletekbe menő födémterv, részletszámítások. Talán már ehhez a változathoz készültek a tervcsomag további tervei, melyek között mennyezeti stukkótagolások – részben kótázott – rajzai, kétszárnyú felnyílóközepes ajtó nézet- és metszetrajza, valamint három darab kandallóhoz készült, részben a körülöttük található falnézeteket is ábrázoló, négy darab nézet- és metszetrajz található.

Az elkészült alaprajzi tervváltozatok, a második tervváltozat födémtervei, valamint az elkészült részletrajzok mellett ma már csak néhány fénykép tanúskodik Széchenyi Béla gróf egykori Dunasori palotájáról. A Dunasor felől készült fényképek alapján az épület kétemeletes palota volt, homlokzatának és középrizalitjának szélein kváderezett pilaszterekkel, baluszteres mellvédű, konzolosan megtámasztott szegmensíves szemöldökpárkányú első emeleti, illetve profilozott füles szalagkeretekkel körülfogott, szegmensíves záradékú második emeleti ablakokkal, valamint erőteljesen kiülő konzolsoros zárópárkánnyal. Az épület felépítése engedélye iránt Diescher József építész folyamodott 1883. május 12-én. Az Építő Ipar című lapban 1883. május 20-án közzétett engedély alapján az építkezés feltehetőleg röviddel ezt követően le is zajlott. Az épületre vonatkozó engedélyezési terv- és iratanyag jelenleg nem ismert. A második világháború során megrongálódott épületet a háború után röviddel lebontották. A palotához tartozó istálló a Lánchíd utca vár felőli oldalán átvészelte az ostromot, helyére a 2000-es évek elején egy szálloda épült.

Gömöry Judit