Lipthay Béla báró palotája
Épületleírás
Az építtető Báró Lipthay Béla először Ybl Miklóst bízta meg a tervek elkészítésével. Ybl a három oldalról utcák által határolt telekre egyemeletes palotát tervezett a dunai oldalra, amelyhez kétoldalt földszintes szárnyak kapcsolódtak volna cour d’honneurt alkotva. A dunai homlokzat a Pollack Mihály téri Festetics-palota homlokzatképzésére emlékeztet. A Lipthay-palota tervén azonban a három középső tengely előtt húzódó, oszlopokon álló erkély alatt nincs főbejárat, mert ez átkerült az udvari oldalra. Az első emelet ablakai nem szegmensíves, hanem háromszögű oromzattal koronázottak. További eltérés a Festetics-palotától egy félemelet az első emelet fölött. Ennek ablakai igen alacsonyak lettek volna és a közöttük levő mezőket sgraffito-dísz borította volna. Azért, hogy a félemelet belmagassága a többi emelet belmagasságához közelíthessen, Ybl balusztrádos attika mögé rejtette a mezzanin szint egy részét. Ez a megoldás az udvari homlokzaton is megismétlődött volna. Az udvari homlokzatot azonban a dunai oldal reneszánsz jellegétől eltérően klasszicizáló hatásúnak tervezte Ybl. A tervben az udvari oldalon a középrizalit mögött a földszinti előcsarnokból nagyvonalú lépcső vezetett az emeletre. A lépcső a félemelet magasságától két karra vált szét. A második emeletet az oldalrizalitokban elhelyezett melléklépcsőkön lehetett megközelíteni.
Az építkezés vállalkozója Wechselmann Ignác lett volna. A területre vonatkozó építési előírások azonban nem tették lehetővé az Ybl-féle tervek megvalósítását, mert csak háromemeletes zártsorú ház megépültét engedélyezték. A megrendelő ezért elejtette az Ybl-féle tervet és Unger Emilnek adott megbízást. Figyelemreméltó, hogy a Lipthay-palota Ybl által tervezett udvari homlokzatának kialakítása hasonlóságot mutat a szintén Ybl által tervezett Lónyay-villa főhomlokzatával (1870-72). Unger Emil korai halála (1873) után ismét Ybl került kapcsolatba a Lipthay-palota építkezésével. A belső kialakításához részletterveket készített. Az első emelet két termét Lotz Károly falfestményei díszítették. Az épület a második világháborúban megsérült ugyan, de nem olyan mértékben, ami indokolta volna lebontását.
Ritoók Pál
Bibliográfiai adatok
Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 48-49, 136-137.
Sisa József: Unger Emil (1839-1873). Műemlékvédelem. XXVIII (1984) 216-225.
Ybl Miklós építész 1814–1891. Szerk.: Kemény Mária, Farbaky Péter. Budapest, 1991. (Kiállítási katalógus) 243-244.
