Sárkány József bérháza

A Budapester Bauzeitung egy 1880-as számában számol be arról, hogy Sárkány József törvényszéki elnök korábban megvásárolta az Apáczai Csere János és Dorottya utca elején, az Eötvös térre néző, régebbi, kétemeletes, tizenegy tengelyes Ferdinándy-féle házat, melyre Ybl Miklós 1874-ben egy emeletet épített rá és homlokzatát reneszánsz stílusban átalakította. Sárkány József 1874. január 1-jén nyújtotta be kérelmét a tanácshoz, mely szerint folyó év májusában szeretne harmadik emeleti szintet emelni Feldunasor 6. szám alatti házára. Az engedélyezési iratokban a hatóság kitér arra, hogy az Eötvös szobor felé néző főhomlokzaton a tervezett "oszlopos kiszögellés" ellen "már az épület szépítése érdekében" sincs kifogásuk, megfelelő területhasználati díj ellenében. Sárkány József a megállapított 500 forintos díj ellen fellebbezést nyújtott be, mondván, hogy Ybl Miklós az épülethomlokzatot nem a tulajdonos kedvére, hanem a város szépítése érdekében tervezte ilyenformán kialakítani, és megvalósítása számára eleve nagy költségekkel jár. Erre hivatkozva kérte a területhasználati díj csökkentését vagy elengedését. A tanácsi vélemény azonban az volt, hogy ez a díj már a méltányosság figyelembe vételével lett megállapítva, tehát attól nem tekinthetnek el. Az építkezést valóban megkezdhették májusban, mert Sárkány október elején már a lakhatási engedélyért folyamodik a városhoz, amelyet 1874. október 16-án meg is adnak neki. A tervlapok szerint az épület földszinten kilenc-, míg az emeleteken tizenegy tengelyes főhomlokzatú, zártsorban álló, körülépített udvarú háromemeletes bérház volt. Az épület több példányban fennmaradt homlokzati tervei szerint a középtengelyben nyíló széles, egyenes záradékú kapu két oldalán négy-négy keskeny, félköríves záradékú üzletportál kapott helyet. Az emeleti szinteken a középrizalit háromtengelyes kialakítású volt, ennek két oldalán az első emeleten minden második tengelyben gazdagabban keretezett ablak és erkély kapott helyet, a második emeleten egyszerűbb keretelésű, egymással egyező kialakítású ablakok nyíltak. A harmadik emeleten a középrizaliton az egymástól egyszerű pilaszterekkel elválasztott ablakok két oldalán hermapilaszterekkel közrefogott ablaktengelyek voltak találhatóak. A harmadik emeleten a homlokzat teljes szélességét átfogó kovácsoltvas korlátos erkély került kialakításra, mely a Budapester Bauzeitung 1880. évi cikke szerint aranyozva volt. A homlokzatot az oldalszakaszokon folyamatos, míg a középszakaszon az ablakközök vonalában pillérekkel szakaszolt balusztrádos attika koronázta. A főhomlokzat középtengelyének földszintjén, a kapu két oldalán álltak azok a homlokzat elé léptetett oszlopok, melyek után Sárkánynak területhasználati díjat kellett fizetnie. A "kiszögellés" valóban csekélynek tűnik, ám nyilvánvalóan a közterület egy darabját vették igénybe az építkezéshez. A középtengelyben nyíló kapualj udvari szakaszából jobbra nyíló lépcsőházban háromkarú, U alakú, húzott fokok nélküli, négyzetes pihenőkkel megszakított, tágas, négyzetes orsóterű, jobbról balra emelkedő főlépcső, míg az épület jobb oldali szárnyának udvari végén félköríves alaprajzú húzott íves, szintén jobbról balra emelkedő melléklépcső kaptak helyet. Az épület utcai szárnyában négy darab üzlethelyiség, bal oldali udvari szárnyában egy háromhelyiséges üzlet vagy lakás, míg hátsó szárnyában egy háromhelyiséges lakás, valamint kiszolgáló helyiségek kaptak helyet. Az épület első és második emeletein két nagyobb utcai, illetve a hátsó szárnyban egy kisebb háromhelyiséges lakás volt található, míg a harmadik emeleten már három utcára néző, illetve két udvari lakás kapott helyet. Klösz György 1896-ban kiadott fényképe szerint az épület főhomlokzata az Ybl hagyatékában fennmaradt terveknek megfelelően épült fel. A második világháború során megsérült épületet lebontották, helyén ma az 1980-ban Finta József tervei alapján épült szálloda áll.

Gömöry Judit