Az Ybl-család osztrák eredetű, Klosterneuburgból származik, nevük Übl, Ibli és Ibel alakban is előfordul. Domokos 1735-ben Székesfehérvár polgára, Jenő Vilmos pedig 1743-ban pesti polgár. Utóbbi fia Miklós Márton (1746-1825) kereskedő – az építész nagyapja –, aki 1770-ben pesti, 1774-ben székesfehérvári polgárjogot nyert. Kisebbik fia Miklós (1780-1861) – az építész édesapja –, is kereskedő volt, 1803-ban kapott polgárjogot Székesfehérváron. Bérelt üzlethelyisége a belvárosi plébániaház alatt volt. 1808-tól szállította a fehérvári városi kancellária számára – később az iskoláknak is –, az írószereket és egyéb felszereléseket. Árult puskaport és salétromot, valamint fivérével, Józseffel felváltva, vagy együtt bérelte a vásári jövedelmeket, valamint a bor- és pálinka-akcisát (fogyasztási adót). Az 1840-es évek elején lotteria [sorsjáték] szedőként is működött. Hazai és külföldi kereskedőkkel állt kapcsolatban, hitelügyleteket folytatott, termőföldje, rétjei és szőlőbirtoka is volt. Ybl Miklós élénk szerepet játszott a város közéletében, a választott község tagja, a Kereskedő Társaság elöljárója, a plébániatemplom és több alapítvány pénzügyi gondnoka volt. Eiman Annával kötött házasságából három fia született: Károly, Miklós és Imre.

1814

április 6-án született Székesfehérváron a család Fazekas utcai házában.

1825-27

a bécsi Polytechnikum – a mai műegyetem elődje – reáliskolájának tanulója.

1827-31

között a bécsi Polytechnikum diákja.

1831

Budán az Országos Építészeti Igazgatóságnál [Landesbaudirektion] kíván elhelyezkedni, de kérelmét elutasítják.

1831-32

a magyarországi céhes szabályok szerint Pollack Mihály építőmester inasa lesz.

1832

Pollack irodájában legényként fölszabadul.

1832-36

Pollack mellett rajzolóként dolgozik.

1833

január 13-án meghal édesanyja.

1834

Székesfehérváron polgárjogot kap.

1836

február 8-án Pollack bizonyítványt állít ki Ybl számára, melyben kiemeli elméleti és gyakorlati jártasságát és melegen ajánlja más mestereknek.

1836-40

Heinrich Koch bécsi építész irodájában rajzolóként helyezkedik el, Pesten, Bécsben és Prágában dolgozik. Építésvezetőként a prágai Kinsky-palota kivitelezésében működik közre.

1838

Székesfehérvár városának megküldi egy bécsi halottaskocsi rajzait, mely az új városi halottaskocsi mintája lesz.

elkészíti a székesfehérvári városháza tervét Langmahr és Máder kőművesmesterekkel együtt.

1840

februárjában megválik a Koch-irodától, és Münchenbe utazik. Koch elismerő bizonyítvány állít ki részére.

decemberben a budai Helytartótanács útlevelet állít ki számára Poroszország, Hollandia, Franciaország, Olaszország és Róma úticélokra, mely két évig érvényes.

1840-41

között a müncheni királyi Képzőművészeti Akadémián tanul.

1841

áprilisában Tirolon keresztül Velencébe indul, ahová májusban érkezik, ezzel megkezdi a céhes építőmesteri felvételhez szükséges vándorlást. Útvonala München, Garmisch-Partenkirchen, Mittenwald, Scharnitz, Innsbruck, a Brenner-hágó, Bolzano, Trento, Verona, Vicenza, Padova, Velence.

május 21-én indul tovább Velencéből Rovigo, Ferrara, Bologna, Firenze felé, ahová 27-én érkezik.

júniusban Livornón keresztül Genovába, majd Milánóba utazik.

júliusban visszatér Tirolba, Innsbruck, Salzburg, Bécs és Pest érintésével Székesfehérvárra érkezik.

augusztus 26-án a polgári építőmesteri jog megszerzéséért folyamodik a pesti Városi Tanácshoz.

október 31-én társul Pollack Ágostonnal, Pollack Mihály fiával és megalapítják Építészeti Intézetüket. Az iroda Pesten, a Dorottya utca 16. szám alatti Vogl-házban működik.

1842

Pollack Ágostonnal a debreceni református Nagytemplom tetőzetének, illetve a Kistemplomnak az átépítésére készít terveket.

1843

sikerrel leteszi az építőmesteri elméleti vizsgát.

január 16-án Pest Város Tanácsa értesíti, hogy „kőmíves” mesterek közé felvétetett. Az építőmester céh ekkor nem vette fel tagnak.

1843-tól

Heinrich Koch, a Károlyi-család építésze révén egyre több megbízást kap a családtól.

Megépíti a kaplonyi templomot és a Károlyi-család kaplonyi sírboltját, a nagykárolyi kastélyban tánctermet, és a nagykárolyi Arany Szarvas szálloda tánctermét.

1845-től

a fóti Károlyi-kastély átépítésén és az új templom építésén dolgozik.

1845

december 2-án útlevelet kap Olaszország, Németország, Franciaország és Svájc felé.

december 26-án Károlyi István 800 forinttal támogatja Olaszországba tervezett tanulmányútját.

1846

januárjában Grazból indul, útvonala: Salzburg, Róma, Nápoly, Velence, Ferrara, Bologna, Ancona, Foligno, Firenze, Lucca, Genova, Milánó, Verona, Trento, Innsbruck, München. Az út során találkozik id. Markó Károly, Kovács Mihály és Carl Rahl festőművészekkel.

Fótra költözik.

az év folyamán feltehetően megszűnik társulása Pollack Ágostonnal, bár még vannak közös munkáik.

1847

Pollack Ágostonnal közösen készíti el az ikervári Batthyány-kastély átépítésének terveit.

március 27-től Károlyi István uradalmi építészeként dolgozik 1861-ig.

1849

augusztusában vagyoni mérleget készít Fóton: ekkor még tartozik Pollack Józsefnek, Pollack Mihály másik fiának.

1851

január 30-án Fóton feleségül veszi Lafite Idát, a Károlyi-család grazi születésű nevelőnőjét.

júliusában Pestre költözik, az Üllői út 17. sz. alá. A Károlyi-családtól kapott járandósága ekkor és a következő öt évre 800 forint évi fizetés, termények és jószágtartás (6 tehén, 6 sertés).

1857

megtervezi mestere, az 1855-ben elhunyt Pollack Mihály síremlékét a szentendrei szigeten.

1859

a Pesti Műegylet képek fölött ítélő műbizottmányának (zsűrijének) tagja.

irodája és lakása Pesten, a mai Üllői út 17. szám alatti házban, Károlyi György palotájában van.

1850-60

között készült fontosabb munkái: a fóti templom, a pesti Unger-ház, az uralkodói pár látogatása alkalmából felállított pesti diadalkapu, a pesti Nemzeti Lovarda, az albertirsai sírkápolna, a debreceni és balatonfüredi színház tervei, a dobozi lóistálló.

1860-61

részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia épületének tervpályázatán, de visszalép.

1861

szeptember 29-ig a Károlyi-család építésze.

november 29-én meghal édesapja.

1862

július 30-án ismét kérelmezi felvételét az építőmester céhbe.

december 3-án a céh kérésére Pest város tanácsa a Helytartótanácshoz intéz feliratot, melyben kéri Ybl felvételét.

1862-től

a Magyar Tudományos Akadémia épületének kivitelezésében – Szkalnitzky Antal mellett – építésvezetőként dolgozik, egyúttal az MTA bérházát is tervezi.

1863

február 4-én a Helytartótanács helyt ad az építőmesteri céhbe való felvételre irányuló kérelmének.

március 24-én Pest város tanácsa értesíti Yblt a kedvező döntésről.

július 4-én az Építési Tanács határozata szerint felvételt nyert az építőmester céhbe.

július 16-án értesítik a felvételről.

1864

január 15-én megszületik egyetlen gyermeke, Félix.

1865

októberében 30-40 asztaloslegény betöri Üllői úti lakásának ablakait, arra hivatkozva, hogy bécsi iparosokat foglalkoztat. (A rendőrség 24 garázdát előállít.)

decemberében az uralkodó az Ideiglenes Képviselőház építéséért Ferenc József-renddel tünteti ki.

1860-65

között főbb munkái: a hódmezővásárhelyi belvárosi r.k. templom átépítése, a pesti Zöldfa utcai Károlyi-palota átépítése, a pesti Balassa-ház, a nagycenki Széchenyi templom, a kecskeméti evangélikus templom, a dobozi magtár, a budai Takarékpénztár a mai Clark Ádám téren, a pesti Ganz-ház és Geist-ház, Széphalmon a Kazinczy-emlékcsarnok, Festetics György és Károlyi Alajos pesti palotái, a Nemzeti Múzeum Széchényi-terme, bécsi képviselő- és felsőház épületének pályatervei.

1866

a bécsi Képzőművészeti Akadémia tanácsa rendes taggá választja.

a Régi Képviselőház felépítése után megkapja a Ferenc József-rendet.

az Osztrák Mérnök- és Építész-Egylet [Österreichische Ingenieur- und Architekten-Verein] rendes tagjává választja

1867

május 20-21-én megalakul a Magyar Mérnök Egyesület (később Magyar Mérnök- és Építész-Egylet), amelynek alelnöke lesz.

november 4-én megvásárolja a pesti Múzeum, Esterházy és Reviczky utcák által határolt telket Wechselmann Ignáccal közösen Almásy Páltól és Almásy Ferenctől. A telket öt részre osztják.

ebben az évben, Hild József halála után átveszi a lipótvárosi Szent István bazilika építésének vezetését.

1868

január 22-én beomlik a Bazilika kupolája.

június 6-án megvásárolja a Vámház körút 5. sz. alatti telket (erre bérházat is épít később).

ebben az évben dr. Heinrich Nepomuk Jánossal társulva a sóskúti kőbánya és a tárnoki vasútállomás közötti lóvasút építésére kap engedélyt. (A vasút megépül, negyven éven át működik.)

1865-70

között fontosabb munkái: a pesti Pálffy-palota, a pesti Ideiglenes Képviselőház épülete, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár épülete, a gödöllői Grassalkovich-kastély átépítése, a margitszigeti fürdő épületei és a budai Lipthay-palota.

1874-ben

a Pesti Hazai Első Takarékpénztár általa tervezett, a Kálvin tér 11. sz. alatti bérházába költözik feleségével, fiával és nevelt leányával, Pollack Máriával.

1878

január 19-én Pestre érkezik Friedrich Martin von Bodenstedt német költő, akinek a tiszteletére másnap Ybl ebédet ad.

1870-80

között főbb munkái: a Fővámház, az Operaház, Lónyay Menyhért villája, a pesti Wechselmann-villa, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérháza, az ókígyósi Wenckheim-kastély.

1881

folyamán Németországba utazik Than Károly és Szilágyi László társaságában. Az út célja, hogy a színházak tűzveszélyességének elhárítását tanulmányozzák.

1882

augusztus 5-én a Fővárosi Közmunkák Tanácsának javaslatára a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntetik ki.

december 5-én rendezte meg a Magyar Mérnök- és Építész Egylet az Ybl 50 éves munkássága előtt tisztelgő ünnepélyt. Délelőtt lakásán köszöntötték, ahol a Rauscher Lajos által készített díszalbumot is átadták. Délután 3 órakor az Osztrák Mérnök- és Építészegylet küldöttsége köszöntötte. Este 6 órakor díszlakoma várta a 157 egyleti tagot és az 56 vendéget a Vigadó nagytermében.

Ybl Miklós építész a kortársak között rendkívüli munkabírásáról volt ismert. Irodájában nem csupán a munkát megszerző vezetőként dolgozott, hanem a tervezés csaknem minden fázisát maga végezte, de legalábbis közvetlenül felügyelte, egészen a művezetésig. „Ybl majdnem mindent maga csinált; az ő irodájában vagy műtermében ritkán volt művészi segéderő, neki csak szerszám kellett. Mindent maga tervezett, detaillozott, majdnem maga meg is rajzolt, aztán disponált. Mikor nekem volt szerencsém a lipótvárosi templom műtermében dolgozhatni, a mester majd 70 éves volt és még 1:200 mértékű kész tervezeteket adott ki. … Ügyelt a constructiókra, az építőanyagokra, mindent-mindent ő maga látott, felülvizsgált. Nem egy botját ütötte cafatra a köveken, megmutatandó a vállalkozóknak, hogy rossz anyagot küldenek…” - írta Schön Frigyes. A szakmai közéletben tevékenyen vett részt, a Magyar Mérnök- és Építész Egylet szervező és alapító tagja, elnöke, továbbá a mű és középítési szakosztály elnöke volt. Munkatársa és tanítványa, Ney Béla említi, hogy az üléseken inkább a kötelességérzetéből fakadó egyéniségének varázsa, méltányossága és igazságérzete, mintsem szónoki képességei révén sikerült a nehéz vitákat elkerülni.

1883

januárjában lovagi címet kap.

1885

január 4-én az Osztrák Mérnök- és Építészegylet tagjai Friedrich von Schmidt vezetésével Budapestre látogattak. Ybl vezetésével meglátogatták az Operaházat.

június 21-én Ferenc József a főrendiház tagjává nevezi ki.

1886

februárban Légrády Károly nyomdatulajdonos megalakítja az Első Magyar Polgári Halotthamvasztó Egyesületet, melynek Ybl is tagja lesz.

októberben, a budai királyi palota építkezése ügyében, müncheni tanulmányútra indul.

1887

novemberében az Arany János-szobor bíráló bizottságában a Magyar Mérnök- és Építész Egylet által delegált tagja.

decemberétől az új budapesti központi városháza felépítésére alakult albizottság tagja.

1888

februárjában betegen fekszik, de szerencsésen meggyógyul.

szeptember 17-én fia Félix házasságot köt Frölich Ilonával, Frölich Gusztáv országgyűlési képviselő leányával.

szeptemberben a középítési bizottság a Deák tér rendezése ügyében alakult bizottság tagjává választja.

decemberben fővárosi képviselővé választják.

1880-90

között készült el a Várkerti épületegyüttes, megkezdte a budai Királyi Palota bővítését, az Erzsébet-sósfürdő bővítését, felépült a Hősök terén a Gloriette és a városligeti Királypavilon.

1890

január 8-án a józsefvárosi szabadelvű párt ünnepi vacsoráján nem tud megjelenni – levelében idős korára hivatkozva menti ki magát.

január 14-én a józsefvárosi választáson Berzeviczy Albertre, a szabadelvű párt jelöltjére szavaz.

augusztus 23-án az uralkodó a Pro litteris et artibus – kiemelkedő tudományos és művészeti tevékenység elismeréséért adható – érdemrenddel tüntette ki.

1891

január 20-án meghal Frölich Gusztáv, fiának apósa. Ybl maga is már nagybeteg.

január 22-én hajnali 4 órakor éri a halál.

január 23-án lakásán ravatalozzák fel, ahová számos koszorú érkezik.

január 24-én délután 3 órakor temetik a Kerepesi úti temetőben (ma Fiumei úti Nemzeti Sírkert). A gyászszertartást Kanovics Béla Mór józsefvárosi esperesplébános végezte, a sírnál a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet nevében Tolnay Lajos országgyűlési képviselő búcsúztatta.

január 26-án a ferencvárosi plébániatemplomban tartották a gyászmisét, melyen az Opera énekkara énekelt.

június 10-én meghal özvegye, Lafite Ida.

Síremlékét 1891. november 4-én állították fel a Fiumei úti temetőben. A síremlék tanítványa, Fort Sándor alkotása, az Yblt ábrázoló domborművet Strobl Alajos készítette.

Szobrát közadakozásból, 1896. szeptember 2-án állították fel a Várkert bazár előtt (a mai Ybl Miklós téren), és szeptember 8-án leplezték le. A szobor és a talapzat elkészítésére pályázatot írtak ki. A bronzszobor a pályázat nyertese, Mayer Ede alkotása. A talapzat tervére mindössze ketten pályáztak: Kauser József és Sturm Ferenc. Végül a talapzat terveinek elkészítésével Györgyi Géza építészt bízta meg a Magyar Mérnök- és Építész Egylet. Az Építési és Műszaki rajzolók Országos Egyesületének 1896-ban megnyílt Kerepesi úti helyiségében ugyancsak Mayer Ede készítette Ybl-szobrot állítottak. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet őrizte mellszobrát, melyet Schlick Béla adományozott, valamint Than Mór által készített portréját, amely a család ajándéka volt.