Bókay János bérháza

Bókay János (1822–1884) orvosprofesszor bérháza kirí a Nemzeti Múzeum körüli mágnás- vagy palota-negyedben épült házak közül. Az ország akkori politikai központja körül az ország leggazdagabb arisztokrata családjai közül a Festeticsek, Károlyiak, Esterházyak, Zichyek építettek maguknak városi palotát. A későbbiekben megjelent ugyan itt néhány vállalkozó palotája és bérháza is, de értelmiségi építtetőként Bókay gyermekgyógyász egyedül maradt. A kivitelezést Pucher József építőmester vállalta. Építészetileg a professzor bérháza nem különlegessége miatt érdemel figyelmet, hanem az utcai homlokzat a romantika után egyelőre még csak visszafogottan neoreneszánsz jellege és a körülépített udvaros alaprajz tipikus volta miatt.

Az utcai szárny kétmenetes, míg az udvari szárnyak egy menet mélységben téglalap alakú udvart vesznek körbe. A kocsiáthajtótól jobbra nyílik a négykarú lépcsőt magában foglaló főlépcsőház, amely a nyugati szárnyban kapott helyet. A melléklépcső a hátulsó, udvari szárnyban, a sarokban helyezkedik el. Mind az utcai, mind az udvari lakásokat a függőfolyosókról lehet megközelíteni. Az utcai szárny folyosója sokkal igényesebb kivitelű, szélesebb, mint a többi oldalon futó körfolyosó. A már-már terasz méretű utcai oldali első emeleti folyosó ráadásul szépen formált öntöttvas oszlopokon nyugszik. Az első emeleti, a legnagyobb lakás lakói tehát még a lépcsőház és a lakásajtó közötti utat is nemesebb architektúrájú környezetben teszik meg, mint a háromemeletes bérház összes többi lakója. Ebből jól látható a bérház hierarchizált felépítése. Ez a historizmus kori magyarországi bérházak egyik jellegzetességére utal: egy épületen belül eltérő vagyoni és társadalmi helyezetű emberek laktak építészetileg és műszakilag is meglehetősen eltérő anyagi és kényelmi viszonyok között.

Ritoók Pál