Wechselmann Ignác villája

A 19. században jelentek meg Európában a nyári pihenésre szolgáló nyaralók, villák. Pest első villanegyede a század elején a Király utca folytatásában jött létre. A Városligetbe vezető főútvonal meghosszabbításában fokozatosan épült ki a mai Városligeti fasor. Wechselmann Ignác (1828–1903) porosz-sziléziai származású építőmester feltehetően Bécsből érkezett a pesti Dohány utcai zsinagóga építkezésére. A kedvező munkalehetőségek hatására 1856-ban letelepedett, majd kapcsolatba került Ybl Miklóssal. Az 1860-as évek elején már a Festetics-palota építését vezeti, az évtized második felében pedig közös telket vásárolt az építésszel. Az 1870-es években Wechselmann a kivitelezője több Ybl épületnek: Degenfeld-Schomburg Imre gróf palotabérházának, illetve a Fővámháznak és a Várkert bazárnak. A két ember közti erős kötelékre utal, hogy Ybl sógora, Ernst Lafite által festett Ybl-portrét Wechselmann ajándékozta egy évvel az építész halála után a Magyar Nemzeti Múzeumnak.

Az építőmester 1870. április 26-án vásárolta meg a telket, három hónap múlva benyújtotta az engedélyezési terveket, a következő év júliusában pedig megkapta elkészült épületére a lakhatási engedélyt. A nyaralónak épült reprezentatív megjelenésű villába egy diadalívszerű íves előcsarnok vezetett. Az építési hatósághoz benyújtott terveket és iratokat, a tervezéssel nem foglalkozó Wechselmann látta el kézjegyével. Az engedélyezési terveken kívül ugyanakkor az Ybl-hagyatékban részlettervek is találhatók a villára vonatkozóan. Ez a tény könnyen a nagy építész életművébe sorolhatja az épületet, amelynek megjelenése inkább egy akadémiai képzettségű alkotóra vall, és bonyolult térszerkezete sem jellemző Ybl Miklósra. Feltételezhető, hogy a villa tervezője a fiatalon elhunyt tehetséges építész, Unger Emil (1839–1873), ahogy azt kortársa, Hevesi Lajos (1843–1910) leírta. Pollack Mihály unokája Pesten kezdte tanulmányait, majd a hannoveri politechnikai iskolában képezte magát. Itáliai tanulmányút után 1860-ban érkezhetett vissza szülővárosába, ahol valószínűleg azonnal beállt nagyapja egykori tanítványához, Ybl Miklóshoz. Rövid alkotókorszakának tervei az Ybl-hagyatékban találhatók. Wechselmann Ignác 1901-ben eladta villáját Ráth György műgyűjtőnek, aki azt Györgyi Gézával saját igényei szerint állandó lakássá alakíttatta át (1851–1934). Belső terei ekkor leegyszerűsödtek, a főhomlokzatról pedig eltűnt a diadalív.

Hidvégi Violetta