Kép

Épületleírás

Fölsinger Rezső bérháza a Sugárút, az 1885-től már Andrássy Gyuláról elnevezett út belvároshoz legközelebb eső szakaszán, nem messze Ybl egyik főművétől, az Operától épült. Éppen akkor, amikor amúgy is rendkívüli nyüzsgés volt a környéken. 1876-ban ugyan megnyitották a Sugárutat, de a telkek iránt az akkori gazdasági válság fokozatos enyhüléséig lanyha volt az érdeklődés. 1880-tól viszont fantasztikus fellendülés kezdődött. Az elkövetkező három évben 84 telket vettek meg és ugyanebben a rövid időszakban 52 lakóházat emeltek. Ybl épülete nem kívánt versenyre kelni a sebtében készülő többi sugárúti házzal, inkább finom mértéktartása érdemel figyelmet.

A neoreneszánsz stílusú háromemeletes bérház az Andrássy út és Révay utca közötti keskeny telken épült egy korábbi ház lebontása után. Gottgeb Antal, a kivitelezésért felelős építőmester 1880. július 18-án kapott engedélyt a munkák elkezdésére. 1881 augusztusában az építtető már lakhatási engedélyért folyamodott. Az érett historizmusnak megfelelően az öttengelyes homlokzaton a nyíláskiosztás nagyjából egyenletes. A homlokzatalakítás mégis olyan reneszánsz palotát sugall, amelynek erőteljesen kváderezett, eredetileg félköríves nyílásokkal tagolt földszintje és első emelete adja a „lábazatot”. Az aediculás keretelésű, báboskorlátos franciaerkélyek jelzik, hogy a második emelet a „főemelet”. Az egyszerű ablakkeretelésű harmadik emelet a „lezáró rész”. Bár az első emelet alárendelt szerepűnek tűnik, a három középső tengely előtt húzódó erkély mögött volt a legértékesebb lakás. Az épület hangsúlyos zárópárkánya alatt sokalakos domborművű fríz húzódott, amely ma már nem látható. A Révay utcai homlokzat egyszerűsített változata az Andrássy útinak. Az E alaprajzú ház utcai szárnyait középen folyosó köti össze, amelynek egyik oldalán a két világítóudvar által közrefogott lépcsőház, a másikon egy-egy cselédszoba és konyha helyezkedett el. 1911-ben a háztartási felszereléseket kínáló Geittner és Rausch cég Sorg Antal építőmesterrel jelentősen átalakíttatta az épületet. A földszinten, a félemeleten és az első emeleten nagy, áttört, üvegezett nyílások mutatták be az áruház portékáit. Az épület jelenlegi homlokzata az eredeti és az 1911-es átépítés megoldásait vegyítő, felemás rekonstrukció eredménye.

Ritoók Pál

Bibliográfiai adatok

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 89.

Ybl Miklós építész 1814–1891. Szerk.: Kemény Mária, Farbaky Péter. Budapest, 1991. (Kiállítási katalógus) 262.

Ritoók Pál: Ferencvárosi római katolikus plébániatemplom. In: A modern reneszánsz derült idomai. Válogatás Ybl Miklós (1814–1891) épületeiből. Szerk.: Hidvégi Violetta, Ritoók Pál és Vasáros Zsolt. Budapest, 2014. 56-57.

Tervezés ideje
1880.07
Építés ideje
1880 - 1881
Mai településnév
Budapest
Korabeli cím
Budapest, Radial Strasse 19.
Mai cím
VI. Andrássy út 18.
Építtető
Fölsinger Rezső
Tervező
Ybl Miklós
Kivitelező
Gottgeb Antal
Tervek levéltári jelzete
Épülettípus
bérház
Geofield