Fölsinger Rezső bérháza
Épületleírás
Fölsinger Rezső bérháza a Sugárút, az 1885-től már Andrássy Gyuláról elnevezett út belvároshoz legközelebb eső szakaszán, nem messze Ybl egyik főművétől, az Operától épült. Éppen akkor, amikor amúgy is rendkívüli nyüzsgés volt a környéken. 1876-ban ugyan megnyitották a Sugárutat, de a telkek iránt az akkori gazdasági válság fokozatos enyhüléséig lanyha volt az érdeklődés. 1880-tól viszont fantasztikus fellendülés kezdődött. Az elkövetkező három évben 84 telket vettek meg és ugyanebben a rövid időszakban 52 lakóházat emeltek. Ybl épülete nem kívánt versenyre kelni a sebtében készülő többi sugárúti házzal, inkább finom mértéktartása érdemel figyelmet.
A neoreneszánsz stílusú háromemeletes bérház az Andrássy út és Révay utca közötti keskeny telken épült egy korábbi ház lebontása után. Gottgeb Antal, a kivitelezésért felelős építőmester 1880. július 18-án kapott engedélyt a munkák elkezdésére. 1881 augusztusában az építtető már lakhatási engedélyért folyamodott. Az érett historizmusnak megfelelően az öttengelyes homlokzaton a nyíláskiosztás nagyjából egyenletes. A homlokzatalakítás mégis olyan reneszánsz palotát sugall, amelynek erőteljesen kváderezett, eredetileg félköríves nyílásokkal tagolt földszintje és első emelete adja a „lábazatot”. Az aediculás keretelésű, báboskorlátos franciaerkélyek jelzik, hogy a második emelet a „főemelet”. Az egyszerű ablakkeretelésű harmadik emelet a „lezáró rész”. Bár az első emelet alárendelt szerepűnek tűnik, a három középső tengely előtt húzódó erkély mögött volt a legértékesebb lakás. Az épület hangsúlyos zárópárkánya alatt sokalakos domborművű fríz húzódott, amely ma már nem látható. A Révay utcai homlokzat egyszerűsített változata az Andrássy útinak. Az E alaprajzú ház utcai szárnyait középen folyosó köti össze, amelynek egyik oldalán a két világítóudvar által közrefogott lépcsőház, a másikon egy-egy cselédszoba és konyha helyezkedett el. 1911-ben a háztartási felszereléseket kínáló Geittner és Rausch cég Sorg Antal építőmesterrel jelentősen átalakíttatta az épületet. A földszinten, a félemeleten és az első emeleten nagy, áttört, üvegezett nyílások mutatták be az áruház portékáit. Az épület jelenlegi homlokzata az eredeti és az 1911-es átépítés megoldásait vegyítő, felemás rekonstrukció eredménye.
Ritoók Pál
Bibliográfiai adatok
Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 89.
Ybl Miklós építész 1814–1891. Szerk.: Kemény Mária, Farbaky Péter. Budapest, 1991. (Kiállítási katalógus) 262.
Ritoók Pál: Ferencvárosi római katolikus plébániatemplom. In: A modern reneszánsz derült idomai. Válogatás Ybl Miklós (1814–1891) épületeiből. Szerk.: Hidvégi Violetta, Ritoók Pál és Vasáros Zsolt. Budapest, 2014. 56-57.