Kép

Törzs

A svájci származású vasöntőmester, Ganz Ábrahám (1814–1867), a magyar nehézipar egyik megteremtője vándorlásai során az osztrák fővárosból 1841 augusztusában érkezett a pesti Hengermalomba, ahol az első pesti kupolókemence felépítője, majd az öntöde vezetője lett. 1845-ben saját üzemet indított a Vízivárosban, amelyet folyamatosan fejlesztett bevételei visszaforgatásával. Gyárában egy évtizeden át Közép-Európa első és hosszú ideig egyetlen kéregkerék-öntödéje működött. 1858-ban az egyre növekvő kereslet kielégítésére új gyárat építtetett. Az 1862-es londoni kiállításon a már több éve használatban lévő kerekeit ezüstéremmel jutalmazták. A szakmai sikerek meghozták a társadalmi elismerést a rendkívül kreatív és hihetetlen munkabírású Ganznak. 1861-ben tagja lett Buda város képviselő-testületének, két év múlva a város díszpolgára és az osztrák koronás arany érdemkereszt tulajdonosa. A gyáros támogatta a jótékony intézeteket, munkásainak kórházat alapított, az elnyomorodottaknak nyugdíjat fizetett. 1867. november 23-án munkatársai körében ünnepelte a százezredik kéregöntésű kerék előállítását. A szorgalmas és szívós férfi nem sokkal ezután, 1867. december 15-én levetette magát Duna-parti házának függőfolyosójáról. Alig három hónappal az európai hírű vasgyáros öngyilkossága után, 1868. március 11-én Ganz Jozefina Pest város Tanácsához fordult, hogy férje emlékére a köztemető délnyugati szegletében egy síremléket engedélyeztessen. Az özvegy az egyházi-, illetve a sírkertszépítési alap javára összesen ötszáz forintos adományt tett, amellyel nemcsak a sarokhelyet, hanem a szomszédos két sírboltot is megváltotta. Erre, a Fiumei és Salgótarjáni út kereszteződésében lévő helyszínre komponálta Ybl a centrális reneszánsz templomokat idéző mauzóleumot. Ő tervezte pár évvel korábban Ganz díszes Duna-parti bérházát, ezért nem meglepő, hogy özvegye ezzel az építészeti feladattal is Ybl Miklóst bízta meg. A négyzet alaprajzú teret három apszis fogja közre, míg a negyedik oldalon baldachinos bejárat vezet a sírkápolnába. Ganz Ábrahám talapzaton álló mellszobrát övező vasrács mögött csigalépcső vezet az alagsori kriptában található szarkofághoz. A belső tér visszafogott megvilágítását az apszisok feletti üvegtetők és a kupola nyílása szolgáltatja. A megfogalmazás mívessége, a felhasznált nemes anyagok – terméskő, vörös és fekete márvány, gránit – méltóságteljes összhangot adnak a síremléknek, míg a díszes vasrácsok, kandeláberek anyagukban is a kiemelkedő gyárosra utalnak. A kupolával koronázott építmény meghatározó sarokeleme a temetőnek, amely kívülről a városképet is gazdagítja. A kivitelező építőmester, Hofhauser Lajos hivatalos levélváltásából tudjuk, hogy a sírbolt felállítása mintegy 50.000 Ft-ba került, megjelenésében pedig: „nagyszerűsége és szépsége iránt Monarchiánkban párját kereső.” A Ganz-mauzóleum előzményének tekinthető a kondorosi Geisztcsákón (Békés megye) található Geist-mauzóleum. A helyi források Ybl Miklósnak tulajdonítják ezt az emléket, keletkezési idejét 1864–1865-re téve. Az építmény megjelenése és az a körülmény, hogy ebben az időben építette Geist Gáspár (1817–1872) pesti bérházát, valószínűsítik Ybl szerzőségét. Hidvégi Violetta

Bibliography

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 47–48, 136. Ybl Miklós építész 1814–1891.

Ybl Miklós építész 1814–1891. Szerk. Farbaky Péter – Kemény Mária. Budapest, 1991. 235–236.

A modern reneszánsz derült idomai. Válogatás Ybl Miklós (1814–1991) épületeiből. Szerk.: Hidvégi Violetta – Ritoók Pál – Vasáros Zsolt. Budapest, 2014. 246–249.

Ybl összes 52 város 113 épület. Szerk.: Halász Csilla. Budapest, 2014. 242–243.

Tervezés ideje
1868.03
Építés ideje
1868 - 1875
Mai településnév
Budapest
Korabeli cím
Pest
Mai cím
VIII. Kerepesi úti temető
Építtető
Ganz Ábrahám családja
Tervező
Ybl Miklós
Kivitelező
Hofhauser Lajos
Tervek levéltári jelzete
Épülettípus
síremlék
Geofield
Leaflet Map data © Google