Kép

Épületleírás

A Terézvárosban, a Podmaniczky utca 7. szám alatt álló bérház építési engedélyezési kérelmét báró Hornig Vilmosné nyújtotta be a Tekintetes Fővárosi Tanácshoz 1889 decemberében. Kérvénye szövege szerint a csatolt terveket, melyek egy háromemeletes lakház tervei, Ybl Miklós készítette és írta alá. Báró Hornig Vilmos (1842-1876) sziléziai eredetű család leszármazottja volt, felmenői Komáromban telepedtek le 1800 körül. Hornig Vilmos az 1870-es évek elején a Magyar Királyi Államvasutak általános főosztályának igazgatója volt. Fiatalon, 33 évesen halt meg, 1875-ben. Özvegye, Rieszner Anna lakcímeként 1890-ben, az építkezés megkezdésekor a budai Dísz tér 17. szerepel. Itt lakott - szintén bérlőként - Hornig Antalné is, kinek gyermeke, Hornig Károly később veszprémi püspök lett. Hornigné az építkezés megkezdéséhez 40000 forint hitelt vett fel a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál, akik jelzálogjogukat a Podmaniczky utca 7. szám alatti ingatlanra terhelték rá. Későbbi forrásokban Hornig Vilmosné címeként már a Podmaniczky utcai ház jelenik meg, és néhány évvel később Hornig Károly püspök címeként is ez szerepel.

Báró Hornigné építési engedély iránti kérelmére válaszként a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1890. január 23-án kelt átiratában az építkezés ellen nem emelt kifogást. Erre való hivatkozással Budapest Főváros Tanácsa építési engedélyében az épület felépítéséhez többek között az alábbi kikötésekkel járult hozzá: „a lépcső karfái azonként készítendők, hogy azokon a csúszás megakadályoztassék; a zárt erkélyről a részletrajzokat a hordképességi kiszámításokkal együtt a kivitel előtt folyamodó nő bemutatni tartozik; a 0,05 mtr falkiszökellék (rizalit) engedélyeztetik az elfoglalandó fővárosi terület használati díja czimén folyamodó nő a fővárosi központi pénztárba 10 frt azaz Tíz frtot befizetni tartozik”. Az épület terveit 1890. augusztus 1-i dátummal Havel Lipót jegyezte építőmesterként. Az engedélyezési tervek közül fennmaradt a pinceszint, földszint, első, második és harmadik emelet alaprajza a födémgerendák kiosztásának jelölésével, a középtengelyen át felvett hosszmetszeti rajz, valamint a homlokzat tervrajza. A főhomlokzat tervrajza és a fennálló épület homlokzata összevetésével megállapítható, hogy az épület szinte teljes mértékben a terveknek megfelelő megjelenéssel épült fel. A héttengelyes, egy tengelynyi középrizalittal élénkített főhomlokzat első tengelyébe tervezett alagsori bejárat nem épült meg, helyén a többi földszinti ablaktengellyel egyező ablak került, a pinceablakkal áttört lábazat fölött kialakításra. A tervlapon láthatóhoz képest más osztással készült el végül a főbejárat két kapuszárnya is. A homlokzat lábazata és földszinti része kőburkolatot kapott, míg az emeleteken téglával burkolt falakba műhelyben előregyártott, neoreneszánsz mintakincsű terrakotta mellvédtáblák, ablakkeretek, párkányelemek kerültek tagozatokként beépítésre. A középső tengelyben nyíló félköríves záradékú kapu fölötti zárterkély homlokoldalán szintén terrakotta kereteléssel körülfogott ikerablak nyílik, a zárterkély tetején pedig a második emeleti lakás erkélyének baluszteres korlátú erkélye található. Az épület alaprajza alapvetően a budapesti bérházakban szokásos rend szerint épül fel, egyes részleteiben azonban eltér az átlagtól. Az utcai szárny két- míg az udvari szárny egytraktusos kialakítású. Az épület egykarú, U alakú, húzott fokos lépcsőháza nem az utcai szárny udvari traktusában, hanem a bal oldali szárnyban kapott helyet, ahová az udvari traktus előtt található, oszlopokkal alátámasztott loggia alatt lehet eljutni. Az utcai szárny udvari oldalán a földszinten és az első emeleten oszlopos loggia szerepel a terveken, míg a második és harmadik emeleten konzolos külső folyosó biztosítja az udvari lakások megközelítésének lehetőségét. Az épület ovális alakú, az udvar terébe enyhe szegmensívvel belépő  melléklépcsőháza a kis traktusmélységű hátsó keresztszárny közepén található meg. Az épületben kapualj két oldalán egy-egy lakás kapott helyet, az udvari földszinti részekben szintén lakások találhatóak. Az első emeleti utcai részt egy nagyméretű lakás foglalja el, a szinteken hátrafelé és az emeleteken felfelé haladva nő a lakások száma és csökken a mérete. A báró Hornig Vilmosné által a Podmaniczky utca 7. szám alatt emeltetett, ma is szinte eredeti állapotában, bár kissé megkopott homlokzattal fennálló épület - a Frölich-házzal együtt - Ybl egyik utolsóként tervezett és felépített bérháza.

Gömöry Judit

Bibliográfiai adatok

Ritoók Pál: Ybl Miklós bérházainak alaprajzi tipológiájához. In: Ybl Miklós építész 1814-1891. Szerk. Farbaky Péter - Kemény Mária. Budapest, 1991. 49.

Tervezés ideje
1890
Építés ideje
1890
Mai településnév
Budapest
Korabeli cím
Budapest
Mai cím
V. Podmaniczky utca 7.
Építtető
Hornig Vilmos báróné
Tervező
Ybl Miklós
Kivitelező
Havel Lipót
Tervek levéltári jelzete
Épülettípus
bérház
Geofield