Károlyi Ede kastélyának átalakítása, Füzérradvány

Az egyemeletes, loggiákkal díszített homlokzatú, tornyos, 16-18. századi eredetűnek mondott Károlyi-kastélyt a 19. század folyamán többször átalakították, az átalakítások egy része Ybl Miklós nevéhez köthető. A kastély korábbi állapotát egy 18. századi felmérési rajzról, illetve több összeírásból ismerhetjük. A 19. század elején a kastély L alaprajzú, egyemeletes, manzárdtetős, saroktornyos épület lehetett. Károlyi Ede (1821-1879) adott megbízást Ybl számára a kastély átépítésére, 1857 előtt. Egykorú forrásból tudjuk, hogy 1859-re az Ybl tervei szerinti átalakítás már megvalósult. A hagyatékban fennmaradt csekély iratanyag (két számla) alapján valószínűsíthetjük, hogy Ybl - a tervek elkészítésén kívül - az építkezést is irányíthatta. A nagyszabású építkezés építőanyaggal való ellátása érdekében Károlyi Ede a település határában gyárat alapított, benne gőzgép által meghajtott asztalosműhellyel, kovácsműhellyel és vasöntödével. Ybl Ervin feltevése szerint a gyárépület terveit is Ybl készíthette. A kastélyon ma is látható emléktábla és más források szerint Károlyi Ede 1860-1877 között "építette", azaz tervezte és építtette a kastély tornyát és az azt magába foglaló épületszárnyat. Ybl ekkor feltehetően már nem állt kapcsolatban Károlyival, tudjuk, hogy 1876-ban Zitterbarth János tervezett a kastélyba lépcsőt. Ybl tényleges közreműködését a szokatlan arányokat mutató torony és loggiás homlokzat összhatása miatt is kizárja a szakirodalom. Úgy tűnik, Ybl szerepe ez esetben legfeljebb a megbízó elképzeléseinek papírra vetésében korlátozódhatott, de Radvánnyal kapcsolatban 1859 után források sem említik Ybl Miklós nevét. Az épület később még további átalakításokon esett át. 1907-ben Károlyi László (1859-1936) Albert Pio bécsi építésszel építtette újjá a kastély rövidebb szárnyát, illetve alakíttatta át az enteriőrt. E későbbi átalakítások és a korábbi tervek hiánya miatt az épület Ybl által tervezett részletei ma már nehezen azonosíthatóak. Sisa József az épület 18. századi alaprajzával összevetve az Ybl-hagyaték két korábban azonosítatlan tervlapját mint meg nem valósult tervvariánsokat köti az épülethez.

Gömöry Judit