Kép

Épületleírás

A Hochburg család barokk kastélyát először a Perényi család építtette át, majd a Károlyi család tulajdonába kerülve mai elrendezésének fő jellegzetességeit Koch Henrik tervei alapján, Ybl Miklós vezetésével 1844-től nyerte el. A tervezés folyamata már 1834-ben, a kiterjedt angolpark kialakításának beindításával megkezdődhetett. A főépületben az elmúlt két évtizedben folytatott régészeti föltárás és falkutatás, valamint a források újbóli átvizsgálásával az építéstörténet eddig megrajzolt vázlatos képe fő vonalaiban megerősítést, és számos részletkérdésben kiegészítést nyert. Fontos új momentum lehet az 1810. évi móri földrengés utánra föltételezett, egy a Károlyi Györgyét megelőző jelentősebb felújítás föltételezése. Az új kutatási eredmények sem mondanak ellene annak, hogy az 1850-es évek elején befejezett építkezést követő évtizedekben is folyt munka a kastélyon, amelynek során Ybl közreműködése joggal valószínűsíthető. Azonban mindezek nyomát, és a korábbiakénak jó részét a kastély 1910-es évekbeli korszerüsítése és alapos átépítése alkalmával elpusztították.

A magastetős, egyemeletes főépület oldalhomlokzataihoz derékszögben földszintes mellékszárnyak csatlakoznak, melyek téglány alaprajzú, emeletes pavilonokhoz vezetnek.  A főépület romantikába hajló későklasszicista kerti homlokzatát enyhén előreugró öttengelyes, két szintet átfogó pilaszterekkel tagolt, timpanonnal lezárt középrizalit uralja. A timpanonmező, a pilaszterfők és a főpárkány alatti képszék finom ornamentális díszítményei öntvények. A déli mellékszárny főépülethez tapadó részének homlokzata előtt öntöttvasból készült fedett, a kerti homlokzatot díszítő öntvényekkel összehangoltan díszített terasz csatlakozik. A kastély udvari homlokzatának közepén íves középrizalit emelkedik, e homlokzat részletformái a kerti homlokzatétól eltérnek. A földszintes mellékszárnyak udvari homlokzata előtt futó folyosót kannelurás dór oszlopsor, fölötte balluszteres mellvéd mögötti nyitott terasz kíséri. A tetőidomok fölé magasodó kápolnatorony az északi mellékszárny, és a kápolna terét is magába foglaló emeletes pavilon által alkotott szögletben áll. A melléképületek a főépülettől északnyugatra helyezkednek el, a parkban több kerti építmény is áll.

Mezey Alice

Bibliográfiai adatok

Marosi Arnold: Fejér megyei kastélyok. Székesfehérvári Szemle II. (1932) 31.

Rados Jenő: Magyar kastélyok Budapest, 1939. 25. 68.

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 15, 16, 221.

Frankó Ákos: Fehérvárcsurgó Károlyi-kastély építéstörténeti kutatása 1992-93 I.-II. ütem, KÖH Tervtár 290 lsz.

Balázsik Tamás-Frankó Ákos-Kralovánszky Réka: A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, Műemlékvédelem 1994. 4. sz. 235-246.

Balázsik Tamás: Adatok a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély építéstörténetéhez. in: Kastélyok évszázadai évszázadok kastélyai. Tanulmányok a 80 éves Koppány Tibor tiszteletére. Szerk.: Feld István és Somorjay Sélysette. Budapest, 2008. 247-264.

Tervezés ideje
1844 - 1858 körül
Mai településnév
Fehérvárcsurgó
Korabeli cím
Fehérvárcsurgó
Mai cím
Petőfi utca 2.
Építtető
Károlyi György gróf
Tervező
Heinrich Koch, Ybl Miklós
Tervek levéltári jelzete
Épülettípus
kastély
Geofield