József főherceg pálmaháza, Alcsútdoboz
Épületleírás
A település 1819-ben királyi adományozás révén vált a József nádor tulajdonává. A kastély 1820-1827 között Pollack Mihály tervei szerint épült fel. Ugyanebben készült el az első üvegház is a kastély mellett - az elegánsan egyszerű, funkcionális épület akkor az ország egyik legnagyobb ilyen építménye volt. József nádor halála után a birtokot fia, István nádor örökölte, de másik fia, József Károly főherceg kezelte. István halála után, immár tulajdonosként nagyobb fejlesztésekbe kezdett. A parkban az egyik legszebb botanikus kertet hozta létre, és a kastélytól nyugatra egy újabb pálmaházat építtetett Ybl tervei alapján. A mintegy 600 m2 területű, téglalap alaprajzú épület megint csak az ország egyik legnagyobb pálmaháza lett, legmagasabb pontja a 8,5 métert is elérte. A három részre osztott épület közepén helyezkedett el a – hagyományos építőanyagokból épült – szalon. Főhomlokzata több tervváltozat után alakult ki: a kis előcsarnokba vezető bejárat egy-egy oszlopon nyugvó félköríves nyílás, melyet kettős korinthuszi pilaszterek keretezték, fölöttük timpanonos párkánnyal. A szalon padlóját – a leírások alapján – márványmozaik borította, nagyméretű ablakokkal nyílt a főhomlokzat felé, hátsó homlokzatán a nyugati szárnnyal összekötő zárt folyosó csatlakozott. A szalonból jobbra és balra volt elérhető a hideg- és melegház, teknőboltozatszerű üvegezett tetővel, melyhez három oldalról negyedívekkel fedett bővítmények csatlakoztak. Az üvegházakban belül galéria – virágerkély – futott végig, melyre egy-egy csigalépcső vezetett. A hideg- és melegház fűtését a pincében vezetett rendszerrel oldották meg, az esővizet ciszternákban gyűjtötték, így a növények legkedvezőbb öntözésére is mód nyílt. A növények beszerzését 1872-ben kezdték meg. Egy részüket a többi üvegházban nevelték, s csak később ültették át a nagy pálmaházba, ahol lassan benőtték a magas tereket.
A kastély a II. világháborúban leégett, az építőanyagot a környék lakói az 1950-es évekre teljesen széjjelhordták, csak a főhomlokzata maradt meg. A pálmaház üvegházai elpusztultak, később – az 1960-as években romosan álló – középrészt is elbontották.
Hajdú Virág
Bibliográfiai adatok
Ybl Miklós építész 1814-1891. Szerk.: Kemény Mária - Farbaky Péter. Kiállítási katalógus. Budapest, 1991. 245-246.
Alföldy, Gábor: Orangeries and other Greenhouses in Hungary in the 19th Century. In: Orangeriekultur in Österreich, Ungarn und Tschechien. Lukas Verlag, Berlin, 2014, 82-112.
